Újbirodalom (kb. i.e 1550-1070)
A 18. dinasztia alapítójának Jahmeszt tartják, mivel ő vetett véget a hükszószok uralmának és egyesítette újra Egyiptomot. Egyenesági leszármazottja II. Taa-nak a 17. dinasztia utolsó előtti uralkodójának, a testvére Kamoszénak. Jahmesz visszafoglalta Memphiszt és elpusztította Avariszt. A 18. dinasztia ismét a bőség és jólét időszaka, korai szakaszábanEgyiptom fokozatosan terjeszkedik. I. Amenhotep halála után a nem királyi születésű I. Thotmesz[1] került trónra, aki meghódítottaNúbiát, mely így Egyiptom gyarmata lett. I. Thotmeszvolt az első, aki a Királyok Völgyébe temetkezett. Fia és unokája olyan hercegnőket vettek feleségül, akik Jahmesz, a dinasztiaalapító rokonai voltak. Miután II. Thotmesz hirtelen meghalt (kb. i. e. 1479) fia, III. Thotmesz még gyermek volt, ekkor lett régens mostohaanyja, apja főfelesége Hatsepszut. Hatsepszut, I. Thotmesz leszármazottja volt és királyként uralkodott Egyiptom felett csaknem két évtizedig. Ez idő alatt virágzott a művészet és az építészet. A fáraónő Deir el-Bahariban csodálatos teraszos halotti templomot építtet, kereskedelmi expedíciót indított Puntba. III. Thotmesz alatt Egyiptom már a Közel-Kelet és Núbia nagy részét uralta. A királyi udvar virágzik, különösen III. Amenhotep uralkodása idején, aki helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Babilonnal és Mitannival. Ehnaton és Nefertiti szakít a hagyományos vallással és Aton kultuszát helyezi minden fölé. Ehnaton uralkodása alatt a királyi székhely Tell el-Amarna volt. A hettiták ez idő alatt Ázsiában megdöntötték a mitanni királyságot.Tutankhamonfiatalon elhunyt visszatért a régi valláshoz és Thébából uralkodott. ŐtAy, majd Horemheb követte a trónon.
Horemheb örökös nélkül halt meg, I. Ramszesz követte, a 19. dinasztia első uralkodója. A 19. dinasztia a nagy templomépítések korszaka. I. Széthi hadjáratot indít a líbiaiak, a szírek és a hettiták ellen. II. Ramszesz a kádesi csata után békeszerződést köt a hettitákkal. II. Ramszesz új fővárost építtet Per-Ramszesz néven a Deltában.Merneptah idején Egyiptom egységes volt, körülbelül 10 évet uralkodott. Halála után a központi hatalom gyengült.II. Széthi után a hatalom a szíriai származású Bay kezében összpontosult, aki nyíltan hirdette, hogy ő emelte a trónra a királyt, Sziptahot. A hatalmi harcban ellenfele II. Széthi felesége Tauszert volt, aki egy ideig közösen uralkodott Sziptahhal, majd annak halála után fáraónő lett.
A 20. dinasztia Széthnakht uralmával kezdődött. Fia, III. Ramszesz sikeresen visszavert két líbiai betörést, valamint a tengeri népek támadását, ő az Újbirodalom utolsó nagy harcos fáraója. Feltehetőleg ez idő alatt vonultak ki az izraeliták Egyiptomból. Az őt követő királyok (IV. – XI. Ramszesz) uralkodását a béke, ugyanakkor a fokozatos politikai és gazdasági hanyatlás jellemezte.
Az alábbi táblázatban szerepel a korszak dinasztikus felosztása és uralkodói.
18. dinasztia (kb. i. e. 1539-1292)[2] |
Jahmesz |
|
I. Amenhotep |
|
I. Thotmesz |
|
II. Thotmesz |
|
III. Thotmesz |
|
Hatsepszut |
|
II. Amenhotep |
|
IV. Thotmesz |
|
III. Amenhotep |
|
IV. Amenhotep (Ekhnaton) |
|
Neferneferuaton (Nefertiti?) |
|
Szemenkhkaré[3] |
|
Tutankhamon |
|
Ay |
|
Horemheb |
I. Ramszesz |
|
|
I. Széthi |
|
|
|
Merneptah |
|
II. Széthi |
|
Amenmessze |
|
Sziptah |
|
Tauszert |
20. dinasztia (kb. i. e. 1190 – 1075) |
Széthnakht |
|
III. Ramszesz |
|
IV. Ramszesz |
|
V. Ramszesz |
|
VI. Ramszesz |
|
VII. Ramszesz |
|
VIII. Ramszesz |
|
IX. Ramszesz |
|
X. Ramszesz |
|
XI. Ramszesz |
Az Újbirodalmat az osztrakonok képviselik. Az osztrakon görög eredetű szó, jelentése agyagcserép. Az egyiptológiában osztrakonnak nevezik azt a kő- vagy cserépdarabot, amelyre az ókori egyiptomiak írtak vagy rajzoltak. Ez gyakorlatilag korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre, így alkalmas volt rá, hogy például a Deir el-Medinei munkások vázlatokat készítsenek rájuk későbbi reliefábrázolásokhoz, vagy egyszerűen a kedvükre rajzoljanak, de előfordult, hogy adminisztratív vagy irodalmi szövegeket írtak ilyen cserép-, vagy kődarabokra. Az Újbirodalom korából Théba Nyugati partjáról jelentős mennyiségű osztrakon került elő. A tárgytípus szinte minden Egyiptomi Gyűjteményben megtalálható, így találkoztam vele Torinóban, Lipcsében a Georg Steindorff Múzeumban és a Louvreban is. Két darabot választottam ki ide, az egyiken egy táncosnő látható, a másikon pedig egy ramesszida uralkodó.
A fenti osztrakonon egy táncosnőt örökítettek meg.
A mészkőtöredék lelőhelye Deir el-Medina, a 19-20. dinasztia idejére datálják.
Nyilvántartási száma a torinói múzeumban C7052.
Ezen a mészkő osztrakononpedig egy király portréja látható.
Azt feltételezik, hogy VI. Ramszeszt ábrázolja és a 20. dinasztia idejére datálják.
Nyilvántartási száma a Louvreban N498.
Készítette: Maatkara
Közzétéve: 2017.10.12.
Felhasznált irodalom:
The Art of AncientEgypt – A RecourceforEducators (The Metropolitan Museum of Art)
David P. Silverman (general editor) – AncientEgypt (OUP)
Kákosy László – Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Ozirisz
[1] I. Amenhotep leányának férjeként.
[2] Az uralkodási idők David P. Silverman könyve szerint.
[3] Egyes egyiptológusok szerint elképzelhető, hogy ezen a néven (is) Nefertiti uralkodott.
|
|