http://maatkara.extra.hu/hapi.htm

Az egyiptomiak elsősorban a Nílus áradásával azonosították. Ő hozta mozgásba a folyó vízét, melynek évenkénti áradása termékenységet hozott, amikor elárasztotta a földeket és szétterítette az iszapot. Úgy tartották, hogy a forrásánál Nun, az ősvíz tör a felszínre. Az áradást „Hápi érkezésének” nevezték, melyet olykor „nagy” vagy „kicsi” jelzővel is elláttak.

Azonosították a Nílus isteni erejének megtestesítőjeként is. Bizonyos szövegekben és ábrázolásokon pedig a víz fogalmát jelölte.

A Nílus az élet elsődleges forrása és ciklikus ritmusából adódóan a kozmikus rend egyik megtestesítője volt. Hápit életet adó funkciója miatt néha ősi teremtőisten aspektussal is felruházzák, ilyenkor viselheti a „Mindenség ura” és az „Istenek atyja” jelzőt.

Annak ellenére, hogy a Nílus általában kiszámítható volt, alkalmi időjárási zavarok miatt előfordult, hogy az áradás túl alacsony vagy túl magas szintje éhínséghez vezetett. Hápi volt az, aki ismerte a „rejtély nyitját” az áradás megfelelő egyensúlyához és a termékenységhez.

A Középbirodalom idején gyakori jelzője „A folyó ura, a növényzetet hozó” az „Áldozatok ura”. A Görög-római korban pedig az „Az egész ország dajkája” és az „Aki a Két Országot elárasztja az élet vízével”.

Számos krokodil isten tartozott kíséretéhez, valamint rendelkezett egy béka istennőkből álló hárem felett.

Az elhunyt azt reméli tőle, hogy áldozatokkal[2] látja el, és vizet kap tőle[3]. Túlvilági- és égi Nílusként pedig a karját nyújtja az elhunytnak. A Koporsó-szövegek IV, 113b és 110a szerint a halott azonosul Hápival.

A „Vizek uraként” a tisztaságért is felelős, ő az isteni processziós útvonalak és a halott fejének megtisztítója.

Hápi-Nunként azonosították az Ősvízzel, Hápi-Oziriszként pedig a Túlvilág urával.

Hímnős természetű. Hápit általában pocakos, övet viselő, hosszú hajú férfiként ábrázolták, lógó, női mellekkel. Állán isten-szakállt, fején vízinövényeket visel. Kezében is gyakran tartja a növényeket, valamint adományokkal megrakott tálcát. Leggyakrabban kék bőrrel ábrázolták, de alkalmanként más bőrszín is előfordul. Ikonográfiájának üzenete a bőség és termékenység.

Az 5. dinasztiától kezdve – pl. Szahuré halotti templomában – a templomfalak alsó regiszterét gyakran dekorálták áldozati adományt hozó Hápi és más ún. termékenység alakokkal, hogy ellássák a templom isteni tulajdonosát. Ezek az ábrázolások utoljára a görög-római kori, Hórusz és Szobek tiszteletére emelt kom-ombói templomban jelennek meg.

A 18. dinasztiától kezdve jelennek meg a templomfalakon, illetve uralkodók kolosszális ülőszobrainak trónjain azok a reliefek, melyeken az ország egyesítését Hápi végzi. Két Hápi alak köti össze a Felső-Egyiptomot jelképező lótuszt és az Alsó-Egyiptomot jelképező papiruszt a smA – egyesítés – hieroglifája körül.

Talán a „Mocsarak madarainak és halainak ura” jelző az oka, hogy egy esetben Abüdoszban, I. Széthi templomában Hápit kettős libafejjel ábrázolták.

Szobrok ugyancsak készültek róla, melyek gazdag adományokkal ábrázolták. Ezek néha az uralkodó jellemző arcvonásaival rendelkeztek, ezáltal összekapcsolva a királyt a termékenység istennel.

Habár az áradás volt az ország jólétének a forrása, Hápi tiszteletére külön nem építettek templomokat. Különösen azokon a területeken tisztelték, ahol a Nílus örvénylő volt, mint például Gebel el-Szilszila vagy a katarakták környéke, melyet a forrásának gondoltak. Az egyiptomiak úgy vélték, hogy az isten egy Asszuán közelében lévő barlangban tartózkodik. A PWilbour III, 93 szerint kultuszhelye Pr-Hapj, mely egy ó-Kairótól 2 km-re, délre található település volt. Khnum elephantinéi templomában is kultuszban részesült, Medinet Habuban, III. Ramszesz templomában pedig az „Áradás ura”-ként tisztelték. Kultuszközpontjain kívül is széleskörűen tisztelték és ábrázolásai, szobrai gyakran jelentek meg más istenek templomaiban. Egy szöveg szerint 1089 kecskét áldoztak Hápinak, ez is mutatja fontosságát. Számos egyiptomi ünnepelt évenkénti fesztiválján és himnuszokat, hálaéneket szereztek tiszteletére. Az érem másik oldala, ahogy egy Hápihoz intézett himnusz elmondja nekünk, hogy a papság nem vezényelhetett fizikai munkásokat az istenhez kapcsolódó építési feladatokra, az igényeket ezért gyakran más istenségek nevében tették.

A sajnos már megszűnt Eternal Egypt weboldalon, mely régen a Kairói Egyiptomi Múzeum oldala volt, angol nyelven szerepelt egy Hápihoz szóló himnusz. Ennek a magyar fordítása így hangzik: "Hódolat neked, ó Nílus, aki a földből törsz elő és jössz, hogy tápláld Egyiptomot... Öntözöd a földeket, Ré teremtett, hogy táplálj minden jószágot. Vizet szállítasz a kiszáradt helyekre, melyek távol vannak a víztől; az ő harmata hull a mennyből ... Halak ura, aki arra készteted a vízimadarakat, hogy felfelé haladjanak a folyón ... aki árpát és búzát teremtesz, ezáltal lehetővé téve, hogy a templomok fesztiválokat tarthassanak."

Richard H. Wilkinson: The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt (American University in Cairo Press, 2003)

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)

W. Helck/ E. Otto/ W. Westendorf, Lexikon der Ägyptologie (Wiesbaden 1975 - 1989.) Band IV 485-489.

[1] A Hápihoz szóló himnusz teljes hosszában Kóthay Katalin Anna – Gulyás András: Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban (Bíbor kiadó, 2007) 48-52. oldalán olvasható. Az egyiptomiak dalokkal és himnuszokkal ünnepelték az áradás megérkezését, és a megújulást, amit hozott. Az idézett himnusz újbirodalmi forrásokból ismert és nagyon elterjedt volt. Számos osztrakonon maradt fenn részben, vagy egészben, az írnokok által egyik leggyakrabban másolt szöveg volt.

[2] HK. 168, 149.

[3] CT V, 11f és HK. 57.


A kettős libafejjel ábrázolt Hápi I. Széthi abüdoszi templomában.	A British Múzeumban található ez a 22. dinasztia korabeli több mint két méter magas kvarcitszobor. A szobrot I. Oszorkon fia, II. Sesonk, Amon főpapja állítatta, eredetileg Karnakban. A szobor baloldalán ő is megjelenik egy reliefen.	Bronz Hápi figura a 26. dinasztia idejéről. Talán szentély díszítés lehetett. KHM, Bécs.

Bronz Hápi figura a 26. dinasztia idejéről. Talán szentély díszítés lehetett. KHM, Bécs.. .	Későkori bronzszobor Hápiról. KHM, Bécs.	Hápi a barlangjában, Philé temploma. Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy a Nílus forrása egy földalatti barlang, mely az első katarakta környékén található.


Az ország egyesítése két Hápi alak által. Luxor, II. Ramszesz ülő kolosszusa.	Adományokat hozó, általában nomoszokat, városokat és birtokokat megszemélyesítő Hápi és más termékenység alakok. II. Ramszesz temploma, Abüdosz.	III. Ramszesz Hápi előtt hódol, Medinet Habu.