Usébti tartók

Usébti tartók

Ebben a leírásban arról lesz szó, hová helyezték el a temetkezésben a halotti szobrokat és milyen tárolókban tették ezt. Emlékeztetőül nagyon röviden bemutatom a tárgycsoportot, a részletes leírásuk elérhetőségét pedig beteszem az ajánlott linkekhez.

A halotti szobrok kialakulásának hátterében az az élelemszükséglet áll, amelyet meg kell termelni a Túlvilágon. Funkciójának van egy kettőssége, egyrészt az elhunyt megtestesítője, másrészt helyettese is. Biztosította, hogy az elhunyt részesüljön a halotti áldozatokból, ugyanakkor elvégezte helyette a nehéz fizikai munkát. Ezt egy mondással biztosították, amelyet a 12. végétől általában ráírtak magára a figurára is, az ún. usébti formula a Koporsószövegek 472. mondása, amely később a Halottak könyve 6. fejezete lett.

Általában kőből, fából, egyiptomi fajanszból és agyagból készítették őket, ritkábban üvegből és bronzból. A formájukat tekintve három fő csoportba sorolhatóak.

A legtöbb múmiaformájú. A 12-19. dinasztia idején üres a kezük vagy szent szimbólumokat tartanak, melyek lehetnek: ankh, dzsed, uasz-jogar, hesz-váza, tjet amulett. A 18. dinasztia végétől már általában mezőgazdasági szerszámokat látunk a kezükben, a leggyakrabban kapát. A 17. dinasztia és a 18. dinasztia elején ennek altípusa a bot usébti, illetve a 20. dinasztia idején a kalcit szeg usébti. A 21-22. dinasztia idején a thébai példányok fejpántot viselnek, a 26. dinasztia és a Ptolemaiosz-kor között pedig hátpillérrel vannak ellátva.

Az Amarna-kor után jelennek meg az ünnepi ruhás halotti szobrok. Kezük üres vagy a 18-19. dinasztia idején szent szimbólumokat fognak, mezőgazdasági eszközöket a 18. dinasztia végétől a 20. dinasztiáig tartanak a kezükben.

Az előbbi típus utódja, a felügyelő usébti, mely a 20. dinasztia idején jelenik meg, és a 25. dinasztia elejéig van használatban. Ezek mindig ünnepi ruhában jelennek meg, ostort vagy jogart tartanak a kezükben. A szövegek néha úgy utalnak rájuk, mint a „tíz főnöke”.

Az Újbirodalom vége felé az egy temetkezésre jutó usébtik száma jelentősen növekedett. A Későkorban nem volt ritka, hogy összesen 400 darabot helyeztek el. Ebben az időszakban az usébtikre már pusztán szolgaként tekintettek.

A halotti papiruszokon illetve a sírok falfestményein olykor megjelenik a halotti szobor vagy a tartója, amint a temetkezési felszerelés részeként a sír felé viszik, például Szennefer sírjában (TT 96). Mivel a sírok nagy részét már az ókorban, vagy később kirabolták, így az érintetlen körülmények között talált halotti szobrok száma kevés, ezért nem állapítható meg egyértelműen, hogy a temetkezésen belül eredetileg hová helyezték el őket. Az ásatási beszámolók alapján úgy tűnk általában a koporsóra, közvetlenül a mellé vagy annak közelébe, illetve a koporsóba tették őket. A Halottak könyve 151. fejezetének vinyettája szintén segítségünkre lehet a kérdésben. Szennefer sírjában a jelenet a teljes sírkamrát ábrázolja. Középen látható egy szentélyben az oroszlános balzsamozó ágyon fekvő múmia észak-déli irányban, Anubisz éppen az utolsó simításokat végzi rajta. A fejénél Nephthüsz istennő, a lábnál Ízisz istennő térdel. A terem 4 sarkában a Hórusz fiúk állnak. Két bá-madár köszönti a felkelő napot a múmia keleti oldalán, ők elfordulnak a múmiától. Egy-egy usébti hasonló elhelyezkedésben a nyugati oldalon, a múmia felé fordulva áll. Látható még négy falfülke, amelyekben amulettek kapnak helyet. Egy fáklya és egy szobor az északi és a déli fal fülkéjében, egy dzsed-oszlop a keleti oldalon valamint a szentélyen fekvő, sakál alakban megörökített Anubisz a nyugati oldalon. Ezek a négy sarokponton nyújtanak védelmet. A jelenet Ani papiruszán is ezt az elrendezést mutatja. Néhány királysírban a halotti szobrok külön helyiségben kaptak helyet, erre utal IV. Ramszesz sírjának térképe, amelyen két falfülkében láthatók a király múmiaformájú halotti szobrai rajtuk az usébti formulával.

Az usébtiket már a legkorábbi megjelenésüktől kezdve gyakran helyezték el miniatűr koporsókban, melyeket fából vagy agyagból készítettek el, de szabadon álló, a múmia közelében elhelyezett példányok is ismertek. A Középbirodalom és a II. Átmeneti kor idején az usbétiket rejtő modell koporsók általában a korszak teljes méretű koporsóit imitálták. Ládaalakúak, vagy qrsw-típusúak[1] voltak. A 18. dinasztia idején jelennek meg a szépen kidolgozott antropoid modell koporsók, amelyek szintén teljes méretű kortársaikat utánozzák, olyannyira, hogy néha az azokon található feliratsávok, szövegek és istenábrázolások is megjelennek rajtuk. Dra Abu el-Nagában, az úgynevezett bot usébtiknél mind három típus előfordult, de durva kidolgozásban.

A 18. dinasztia idejétől előfordul olyan usébti tartó is, amelyben a figurát állva helyezték el. Ez azokra a hordozható szentélyre emlékeztet, amilyenben istenek szobrait tartották. Négyzet, vagy téglalap alakú volt a talapzata és per-nu[2] szentélyt mintázott, vagyis boltíves fedele volt. A tetején és az oldalán olykor egy-egy kerek gomb volt, amelyre zsinórokat tekerve lezárták a ládikát. Az isteni szentélyekhez hasonlóan, néha ezeket is szántalpakra helyezték. Ez a típusú usébti tartó mind a királyi, mind a magántemetkezésekben előfordult. Az oldalukon található dekoráció általában egy usébti figura, vagy pedig stilizált panelek. Különösen szép példáit találták például Tutankhamon, valamint Teje királynő[3] édesapja, Juja sírjában[4].

A 19. dinasztia idején megjelenik az összetett tartó, amelybe kettő, vagy több figurát is el tudtak helyezni. Ezek több egymás mellett álló (2-3-4) szentélyt formáznak, belül olykor egy légterű az egész, nem rekeszekre osztott. Néha a rekeszeknek különálló fedele van. A rövid oldalt továbbra is a paneldíszítés jellemzi. A meghosszabbodott oldalak azonban alkalmassá váltak bonyolultabb jelenetek elhelyezésére. Ezek például a következők: a láda tulajdonosa túlvilági istenek – Ozirisz, Anubisz és a 4 Hórusz-fiú – előtt hódol; a feleségével együtt áldozati asztal előtt ül; a faistennő étellel és itallal kínálja az usébti tartó tulajdonosát.

A 19. dinasztia idején agyagból készítették azt az fajta usébti tartót, amelynek fedelén a sakál alakú Anubisz feksszik. Mariette a Szerapeumban bukkant két ilyen típusú tartóra. A Cleveland Múzeum gyűjteményében is található ilyen usébti tartó, a képét beteszem az ajánlott linkek közé.

Ezen kívül ismert még egy fajta, agyagból készített usébti tartó is ami kanópusz-edényre emlékeztet, ennek a fedele sakálfejet formáz. Az oldalán a szehedzs-formula olvasható. A 19-20. dinasztia idején elsősorban Abüdoszból és a Fajjúmból kerültek elő ilyen típusú tárolók. A fedélen látható sakálfej valószínűleg az egyik Hórusz-fiúhoz, Duamutefhez kapcsolódik, mivel alkalmanként más Hórusz-fiúkat formázó fedéllel ellátott tartókban is helyeztek el usébtiket.

A Későkorban az usébti tartók a szarkofág mintájára készülnek, ezért gyakran van sarokoszlopuk, a fedelük pedig boltíves. A III. Átmeneti kor és a Későkor usébti ládáinak fedelét olykor vitorlás hajó ábrázolása díszíti, ez feltehetőleg az abüdoszi zarándoklatra utal. Néhány láda oldalán pedig egy érdekes jelenet látható: a tulajdonos felajánlja usébtijét egy isten részére, akit nem neveznek meg, az isten ankhot tart a kezében és úgy tűnik, hogy közvetít a láda tulajdonosa és egy kígyó, valamint egy krokodil között. Ezek a lények általában fenyegetést jelentenek a túlvilágon. Ilyen például Neszkhonszu usébti ládája, amely a 25. dinasztia idejéről származik.

Ajánlott linkek:

A halotti szobrokat bemutató szócikk a honlapon:

http://maatkara.extra.hu/tortenelem/usebti.htm

A Halottak könyve 151. fejezete Szennefer sírjában, a sírkamra északi falán. A két usébti figura jobbra és balra alul a legszélén látható.:

http://www.osirisnet.net/popupImage.php?img=/tombes/nobles/sennefer/photo/snnfr_lc_bc_nwc_01.jpg&sw=1920&sh=1080&wo=14&so=102

Ani, a királyi írnok papirusza a 19. dinasztia idejéről a Halottak könyve 151. fejezetével, amely a sír elrendezését mutatja.:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2f/Ani_LDM_151.jpg

Amenmosze fajansz antropoid koporsóba helyezett szintén fajansz usébtije a 19-20. dinasztia idejéről, amely a British Múzeum gyűjteményében található.:

http://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details/collection_image_gallery.aspx?assetId=183545001&objectId=118050&partId=1#more-views

A Cleveland Múzeum birtokában lévő nílusi iszapból készült usébti tartó, melynek tetejét fekvő-sakál ékesíti. A 19-20. (kb. i.e. 1295 - 1069) dinasztia idejéről maradt ránk, a magassága megközelítőleg 30 cm. A nyilvántartási száma: 1914.641

http://artimages.clevelandart.org/cma/ump.di?e=542F9C78DBE6EBE8DBBA610ECED2486DB7A421BC493D258662BB08B2770D27CD&s=21&se=917886517&f=1914.641_w.jpg

Szintén a British Múzeum gyűjteményében található Henutmehyt festett fa usébti ládája az Újbirodalom korából, mely két egymás mellett álló per-nu szentélyt imitál. Két rekeszes, mindegyikben 6 db usébtit találtak. Két oldalán a tulajdonosnő a Hórusz-fiúk előtt áldoz. A magassága 35 centiméter, a szélessége 19,2 cm és a hossza 34 centiméter.

http://www.britishmuseum.org/research/collection_online/collection_object_details/collection_image_gallery.aspx?assetId=313642001&objectId=163664&partId=1

Képek:


Lishtben került napvilágra a király fia, Wahneferhotep halotti szobrocskája és annak koporsója a Középbirodalom korából (12-13. din., kb. i.e. 1981-1640). A koporsó a qrsw-típusba tartozik és felirataival egy valódi a korszakra jellemző koporsót utánoz. A nyilvántartási száma: 14.3.69a., a hossza 25,1 cm, a szélessége 10,4 cm, a magassága 15,5 cm. © The MET	Juja két usébti ládája a 18. dinasztia korából, III. Amehotep uralkodási idejéről. Mindkettőt a Metropolitan Múzeumban őrzik. Az egyiknek az oldalát halotti szobor dísziti, ennek nyilvántartási száma: 30.8.60a, b, magassága 35,5 cm. A másik 39 cm magas és panelek díszítik, a nyilvántartási száma: 30.8.59a, b. A fotón ezen felül Juja 3 db cédrusfa usébtije is látható. © The MET	Dzsehutihotep csodálatos kis per-nu szentélyt formázó usébti tartója Torinóban. A képen látható oldalán a faistennő vizet és táplálékot ad neki, valamint a széke alatt látható bájának. Az Újbirodalomból, azon belül a 18. dinasztia(k.b i.e. 1450 - 1350) idejéről származik.

Tjauenhui usébti tartói az Újbirodalom idejéről (k.b i.e. 1000). Úgy néznek ki, mintha három per-nu szerntélyt helyeznénk egymás mellé. A hosszú oldalon már összetettebb jelenetek vannak, az elsőn a Halottak könyve 125. fejezetét láthatjuk, a szív mérlegelését, amelyet azonban ezúttal nem Ozirisz, hanem a napisten Ré-Harakhty előtt végeznek el. A hátsón pedig az elhunyt áldozatot mutat be Ozirisz előtt, aki gazdagon megrakott áldozati asztal előtt ül, a háta mögött Anubisz védelmezőn a vállára teszi a kezét. Ennek a 44 cm hosszú, 43 cm magas és 16,5 cm széles ládának a másik oldalán Tjauenhui Ré-Harakhty előtt mutat be áldozatot, aki mögött Maat istennő áll, az egyik kezét védelmezőn a Napisten vállára helyezi. A fotót a Louvreban készítettem.	Szintén a Louvreban van kiállítva ez az előzőhöz hasonló újbirodalmi (kb. i.e. 1000) usébti tartó, melynek tulajdonosa Szutimesz, aki Amon-Ré karnaki templomában töltött be magas tisztséget. A láda képen látható felén az Oziriszt szimbolizáló szekhem-jogar két oldalán, az arany hieroglifán ülő Ízisz és Nephtüsz istennő látható. Magassága 54 cm, hosszúsága 53 cm, a szélessége pedig 22 cm. A másik hosszanti oldalon egyébként az elhunyt Ptah-Szokarisz és Ozirisz előtt mutat be áldozatot.	Agyag usébti tartó az Újbirodalom korából. A fedele sajnos hiányzik, az oldalaira a Hórusz-fiúkat festették. Ezen a felvételen Imszeti látható. A müncheni Egyiptomi Múzeumban van kiállítva. Ide kattintva más szögből is megnézheted. Ezen a képen pedig Hápi látható.

Torinóban láttam Meszmeni festett, égetett agyag usébti tartóját és néhány usébtijét. A 20. dinasztia idejére datálják. Bal oldalon felügyelő usébtik láthatók, a tartóban és tőle jobbra munkások. Az edényen Meszmeni Ozirisz és a Hórusz-fiúk előtt hódol.	KHM-ben fotóztam ezt az usébti tartót, ami az Újbirodalom korából, a 20. dinasztia idejéről maradt ránk és Thébából származik. A két hosszanti oldalon az elhunyt Ozirisz előtt hódol. A rövid oldalak dekorációja eltér. Az egyiken két Hórusz-fiú, Imszeti és Hápi alakja látható, a másikon a faistennő vizet önt az elhunyt bájának. Érdekesség a fán megjelenő két szöcske.	Nesz-Amun usébti ládája a Későkorból (kb. i.e. 675 – 650). Thébában találták meg, jelenleg Bécsben a KHM-ben látható. A tetején hajóábrázolás van, az oldalán pedig az a jelenet amit említettem a cikkben: a tulajdonos felajánlja usébtijét egy isten részére, akit nem neveznek meg, az isten ankhot tart a kezében és úgy tűnik, hogy közvetít a láda tulajdonosa és egy kígyó, valamint egy krokodil között.