Gabonamúmia

 

Ezt a tárgycsoportot gabonamúmiának, Ozirisz múmiának és gabona Ozirisznek is nevezik. Az Ozirisz tiszteletére évente ismétlődő rítusok során az ókori egyiptomiak múmiát formáztak agyagból, iszapból, homokból és gabonából. A gabonamúmiák botanikai elemzése során megállapították, hogy a gabona általában búza vagy árpa volt. Ezek szolgáltatták az alapanyagot a legalapvetőbb élelmiszerekhez: a kenyérhez és a sörhöz. Az egyiptomiak számára a gabona sarjadása a természet megújulását, újjászületését szimbolizálta. Ennek az elképzelésnek fontos szerepe volt Ozirisz kultuszában, aki meghalt, majd a Túlvilág Uraként újjászületett. A múmia-figurákat egy rítus során megnedvesítették, hogy a magvak kicsírázhassanak - ez a természet megújulását és a túlvilági újjászületést biztosította – majd eltemették.

 

Miután az embertestet megformálták a keverékből, vászontekercsbe csomagolták, majd a bandázst vagy az arra kerülő múmialeplet egy olaj, gyanta, viasz és gumi keverékéből álló réteggel kenték be, így a figura még inkább hasonlított egy valódi múmiához.

A gabonamúmiákat felszerelhették például múmiamaszkkal, kezekkel, Ozirisz[1]- vagy Hedzset-koronával[2], istenszakállal, és királyi jogarokkal, amelyeket méhviaszból formáztak meg és általában festettek vagy aranyoztak. Ritkán előfordul, hogy ezek a kiegészítők aranyból vagy ezüstből készültek. A múmiák egy részének álló fallosza van, ettől valószínűleg azt remélték, hogy még hatékonyabbak lesznek.

A figurákat ezt követően fából faragott koporsóba helyezték. A III. Átmeneti kor végétől a koporsó teste ember alakú, az arc helyére viszont sólyomfej került. Számos darab talapzatban végződik, így a rituálé során fel lehetett állítani, némelyiknek pedig hátpillére van. Ezek a koporsók színűket és dekorációjukat tekintve elég változatosak. Az egyik fekete típus estében a sólyom arca aranyozott, a szemek körüli vonalak kékek, vagy feketék, a paróka két első fürtjének a szegélye sárga és köztük az uzeht-gallér is sárga alapú. A másik teljesen fekete, de sárga színnel festett feliratok és/vagy jelenetek vannak rajta. Újabb típust alkotnak azok a koporsók, amelyek fehér alapúak, de a fedél színében a vörös festés dominál, ezeken is előfordulnak feliratok és/vagy jelenetek. Vannak olyanok is, amelyeknél a koporsó alapszíne sárga ezeken is megjelenhetnek feliratok, istenalakok. A sólyomfejű Ozirisz múmia koporsó a Görög-római kor végéig fordul elő.

Most lássunk egy példát a gabonamúmiák koporsóinak feliratára vonatkozóan:

„Ó, Szokarisz-Ozirisz, köszöntelek Ré-Harakthy és Khepri, aki önmagát teremtette. Milyen gyönyörű mikor felemelkedsz a horizonton, amikor beragyogod a Két Országot a sugaraiddal! (Minden) isten örvendezik, amikor lát téged Hórusz, az Ég királya, az Unut-kobra a homlokodon van, Felső-Egyiptom koronája és Alsó-Egyiptom koronája a fejeden vannak. Ők helyet foglaltak, míg Thot az orrban[3] maradt. Thot maradt, annak érdekében, hogy lássa szépségét, a te képmásod szépségét. Eléd járultam, veled vagyok.”[4]

A koporsók feliratai arra utalnak, hogy a sólyomfejű alak Szokarisz-Oziriszhez és a Napistenhez egyaránt köthető.

A múmia mellé a koporsóba néha a négy Hórusz-fiú méhviaszból megformált képmása került, esetleg apró viaszgolyók a Hórusz-fiúk nevének vagy fejének lenyomataival. A golyókon más istenek neve is megjelenhet. Olykor méhviaszból megformált skarabeuszokat, és ureusz-kígyókat szintén beletettek ezekbe a koporsókba.

 

Emberek számára készült koporsók ábrázolásain történik utalás a gabonamúmiákra, ilyen például Dzsedbasztiufankh Hildesheimban kiállított koporsója[5], mely az i. e. 2. századból maradt ránk. Készítésük menete a Khoiak fesztivál során, illetve későbbi temetésük pedig templomfeliratokon és -ábrázolásokon szerepel. A rituáléról szóló legbővebb információk Denderában, Hathor templomában találhatóak a két Ptolemaiosz-kor végén épült tetőkápolnában.

 

Elképzelhető, hogy az gabonamúmia előzményének tekinthetők az úgynevezett Ozirisz-ágyak. Úgy néznek ki, hogy fából megfaragják Ozirisz jobb oldalra néző alakját, a koronájával és a jogaraival együtt. Megtöltik földdel, majd pedig gabonát vetnek bele. A magok épp akkor kezdtek sarjadni, amikor az Ozirisz-ágyat az elhunyt mellé a sírba helyezték. A tárgycsoport az Újbirodalom korára jellemző temetkezési melléklet, bár valószínűleg korai példányainak tekinthetők azok a földdel töltött fa téglalapok, amelyek II. Szeszósztrisz (Középbirodalom) piramisának bejáratánál kerültek elő.

Az gabonaágyak kialakulása valószínűleg a Koporsószövegek 269-es fejezetére vezethető vissza, melynek címe: „Alsó-Egyiptom árpája lenni”. A szöveg az elhunytat az Ozirisz bordáin kisarjadó növénnyel azonosítja, amelyet az isten táplál.

Regine Schulz szerint viszont a gabona „rituális csíráztatáshoz” használt, rekeszekre osztott agyagedények tekinthetőek a gabonamúmiák Középbirodalom korabeli előzményének.

 

A gabonamúmiát alkotó anyagok a termékeny földet reprezentálják, mely magában hordozza az évenkénti megújulás lehetőségét. A bandázs, a gyanta, az olajok és a viasz a valódi múmia készítésekor is használt összetevők. A valódi múmia magában hordozza a túlvilági újjászületés és üdvözülés ígéretét, így a mumifikálás során alkalmazott anyagoknak védelmező és mágikus erőt tulajdonítottak. A méhviaszt a Napistenhez és a teremtéshez kötődő természetfeletti anyagnak tartották, amely teremtőerővel bír. Az alkalmazott alapanyagok erősítik a gabonamúmia rituális és mágikus erejét, csakúgy, mint a koporsóikon alkalmazott színek. A fekete a termékenység szimbóluma, az arany az istenek húsa, a vörös, pedig a Napistenhez kapcsolódik.

A kutatások ellenére, amelyek e tárgycsoportra irányultak, a legtöbb példány datálása és lelőhelyének meghatározása nagyon nehéz, mert hiányoznak a pontos ásatási adatok. Azért készítették őket, hogy biztosítsák a természet, az istenek és elhunytak túlvilági megújulását. A gabona Ozirisz egy mágikus eszköz, ami biztosította a létezés folytonosságát.

 

 

Ajánlott linkek:

Ptolemaiosz-kori Ozirisz múmia a Brooklyn Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből. Fehér alapú, vörös fedelű típus.

https://d1lfxha3ugu3d4.cloudfront.net/images/opencollection/objects/size4/2007.1a-c_Gavin_Ashworth_photograph.jpg

 

Egy sárga alapú példány a British Múzeumból:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c4/Corn_Osiris_London.jpg

 

 

pek:

Gabonamúmia a Metropolitan Múzeum gyűjteményéből. A 49,2 cm hosszú, a Későkorból származik. A koporsó fából, míg a maszk viaszból készült.

© The MET

Gabona Ozirisz a Szépművészeti Múzeumban, az i.e. 1. évezred második feléről. Sólyomfejes koporsója festett fa, maszkja aranyozott ezüst.

A bécsi KHM-ben látható Ozirisz múmia, mely a Ptolemaiosz korra datálható (VI. Ptolemaiosz uralkodása, i.e. 180-145). Ezen a példányon aranyozás nyoma látható a homlokon és a szem körül, a pupilla fekete kőberakás. Emellett féldrágakövekből és üvegből készült amulettekkel látták el. Az amulettek között megtalálható Thot, Ré és a 4 Hórusz-fiú alakja, valamint dzsed-oszlopok és Ízisz-csomók.

 

3 db sárga alapú gabonamúmia koporsó a Louvre gyűjteményéből.

Dzsedbasztiufankh koporsójának részlete, amelyen a gabonamúmiával kapcsolatos rítusok láthatók. A fotót Hildesheimban készítettem.

 

 

 

Készítette: Maatkara

Közzétéve: 2017.06.14.

 

 

Felhasznál irodalom:

A brooklyn múzeum weboldala

Regine Schulz – A Corn Mummy Decoded

Ikram, Dodson – The Mummy in Ancient Egypt


 

[1] A legtöbb szakirodalomban nem tesznek különbséget az Atef és az Ozirisz-korona között, utóbbi a Fehér korona két tollal kiegészítve. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy az Atef és az Ozirisz-korona egy azonos korona két fajtája, azonban több érv is amellett szól, hogy ezek különböznek egymástól. Lásd a weboldalon az Enciklopédia témakörben a Koronák I. című írást.

[2] Más néven Fehér korona.

[3] Értsd: A napbárka orrában maradt.

[4] Angolból fordítva: Edward Bleiberg és Paul O'Rourke gabona múmia koporsófelirat fordítása alapján.

[5] Roemer- und Pelizaeusmuseum (nyilvántartási szám: 1954)