Koronák II.

A szesed (sSd) korona kicsit eltér az eddigi fejékektől, mivel hasonló – valószínűleg vászonból készült – fejpántot a közemberek is viseltek a mindennapi életben.

Királyi fejékként ureusszal egészül ki. Néhány közülük a mai napig fennmaradt, például a 13. dinasztia egyik uralkodójának, Hórnak a fémből készült fejpántja, illetve a már említett Antefé, mely aranyból, ezüstből és színes üvegpasztából készült. Tutankhamon múmiáján, a bandázs alatt egy arany – féldrágakő berakásokkal díszített – ureusszal és keselyűfejjel kiegészülő példányt találtak.

Először Szahurénél[1] találkozunk vele, aki Ateffel együtt viseli, később szintén az 5. dinasztia idején Neuszerré Sutival. Önálló fejékként a 17. dinasztia idejétől fordul elő, III. Amenhotep (18. dinasztia) uralkodásától kezdve pedig a korábbiaktól eltérő koronákkal együtt is megjelenik, mint például a Hemhem, a Kettős korona és az Amon korona.

Szerepel a II. Amenhotep kis szfinx sztéléjén található királyi koronák listájában, mely a 18. dinasztia idejére datálható.

Bár a szesednek az a gyakorlati szerepe, hogy az ureuszt rögzítse a király homlokán, van mélyebb jelentése is. Szorosan kapcsolódik az Atefhez, mellyel a leggyakrabban viselik, emellett Ozirisszel, Rével és Suval áll kapcsolatban. Az Óbirodalom idején Ízisz és Nephthüsz istennő viseli legtöbbszörfejpántot, a későbbi korokban pedig szesed fejéketkhat fejkendővel. Túlvilággal kapcsolatos szövegekben a fény és levegő általi túlvilági újjászületéshez kapcsolódik. Elképzelhető, hogy a szesed a Nap ragyogásának szinonimája. A Hórusz-Ozirisz ciklusban[2] is az élet és a királyság hatalmának megújulását szimbolizálja.

Az Oxford Enciklopédia szerint nem csak a sSD, hanem a mDH (ejtsd: medzseh) szóval is jelölték. Mindkét szó a Piramisszövegekben fordul elő először, ahol a szoláris és sztelláris[3] istenek sugárzó megjelenését jelölik.

Tutankhamon szesed fejpántjának másolata. A felvételt a VAM Design 2010-ben rendezett kiállításán készítettem:

Bár, nem maradt fenn egyetlen nemesz kendő (nms) sem, az anyaga feltehetőleg vászon, ezt sugallja a szó végén alkalmanként megjelenő ruha determinatívum is. Úgy tűnik egy négyszögletes ruhadarabból készítették, melyet a homlokra helyeztek, majd hátra, a fülek mögé hajtottak és a haj alatt megkötötték. Van két hajtókája, mely a vállak előtt lelóg. Gyakran vízszintes csíkokkal díszített, de ábrázolják sima felülettel is.

Előképének ábrázolása egy 3. dinasztiakorabeli uralkodó, Nejterikhet Dzsószer szobrán[4] található. A kendő szokásosnál keskenyebb hajtókái alól kilóg az alatta viselt vastag paróka. Az első olyan nemesz, mely a későbbiek során tradicionálissá válik, Kephrén egyik Kairói Múzeumban látható szobrán[5] jelenik meg. Ő kétféle variációját viseli ennek a fejkendőnek, az egyik kiegészül ureusz-kígyóval, a másik nem.

Az Újbirodalomig nincs több variánsa, amikor is a 18. dinasztia idejétől ezek száma megsokszorozódik, ettől kezdve gyakran viselik együtt más fejékekkel, mint például az Ateffel, a Kettős tollkoronával, és a Kettős koronával.

Az egyik legkomplexebb változata II. Amenhotep fején jelenik meg. Kosszarvakkal és ureusszal egészül ki, ezen felül egy igen bonyolult Atef korona látható rajta, melyet kos- és tehénszarvak, két napkorong és két ureusz díszít, a tetején pedig egy napkorongot viselő sólyom áll.

Egy Karnakban található reliefen látható Amonnak az eddigi egyetlen olyan ábrázolása, amelyen nemesz fejkendőt visel. Felette jellegzetes két egyenes tollból álló fejéke látható.

Az Oxford Enciklopédia szerint a Piramisszövegekben nwsnak nevezik és a napfelkeltekor megjelenő Ré-Kheprihez kapcsolódik, de szoros összefüggésben van Hórusszal is. A nms szót a Középbirodalomtól használták e fejkendőtípus megnevezésére. A szó determinatívuma vagy a már korábban említett anyag jel, vagy pedig maga a fejék ureusz-kígyóval kiegészülve.

Ez a fejkendő Szerepel a koronázási szövegekben, például II. Amenhotep nagy szfinx sztéléjén:

„Egyesült a Nagy Varázserejűvel; a Kettős korona csatlakozott fejéhez. Ré Atef koronája homlokán van. Fejét ékesíti Alsó-Egyiptom koronája és Felső-Egyiptom koronája. Megragadta a szesedet, a kheperest, az ibeszt[6] és a nagy Suti a fején van. A nemesz öleli a két vállát.”[7]

Hatsepszut koronázási jeleneteiben, melyek a karnaki templom kőtömbjein maradtak fenn, a nemeszre vonatkozó rész így hangzik:

„Szavak mondása Amon-Ré által: Leányom Maatkaré, létre hoztam számodra a koronádat, mint nemeszt, az első királyként való megjelenésedre az élő Hórusz trónján, mint Ré, örökké.”[8]

Úgy tűnik, hogy ez a fejkendő Rével áll kapcsolatban, és királyi fejékként a Napistennel kapcsolja össze az uralkodót. Erre utal az a tény is, hogy az ureusszal kiegészült nemesz a leggyakoribb fejéke a szfinxeknek.

Egy Edfuban fennmaradt Ptolemaiosz-kori rituális szöveg a nemesz és az ureusz mitológiai kapcsolatát jelzi, mely Szakhmet dühével van összefüggésben. Eszerint a nemesz fejkendő úgy védelmezi viselőjét, mint az ureusz.

A nemesz fejkendő szerepére még visszatérek később, a khattal való kapcsolatáról szóló részben.

IV. Thotmesz rózsaszín gránitszobrának töredéke, mely a Louvreban található:

Mindössze egyetlen vászonból készült khat fejkendő (xAt) maradványai maradtak fenn, és ez az Újbirodalom idejére, a 18. dinasztiára datálható, Tutankhamon sírjából került elő. Eredetileg azt a sapka koronát fedte, amelyet a múmia viselt a pólya alatt.

Legkorábbi ábrázolása a 4. dinasztia idejéről származik, Kheopsz fáraó halotti templomának egyik reliefjén látható az uralkodón. Ez egyfajta prototípus, különbözik a később általánossá váló khat fejéktől. Hátul kilóg alóla az összefogott haj, két oldalt pedig még kevésbé kerek. Azért is különleges ez a darab, mert hátul, ahol lófarokba fogja az uralkodó haját, egy sólyomformájú csat egészíti ki. Elképzelhető hogy Den Abüdoszból származó elefántcsont táblácskáján is ennek a fejéknek az előképe látható. A tradicionális alakú khat csak az Újbirodalomban, a 18. dinasztia idején jelent meg, II. Amenhotep egyik szobrán.

Sokkal kevesebb variációja van, mint a nemesznek. Jellemzően napkoronggal és ureusszal egészül ki, de kiegészítő elemként előfordul például a kosszarv is. Legösszetettebb változata az Amarna korból maradt fenn, ahol Ehnaton egy bonyolult Hemhemmel együtt viseli (leírását lásd a Koronák I.-ben, a Hemhemnél).

A khat fejkendő variánsainak száma Ehnaton uralkodása idején nő meg, később ismét csökken, majd újra növekszik a 20. dinasztia idején. Ezt követően a fáraókor végéig az egyszerű formája gyakori.

Az Óbirodalomban és az I. Átmeneti korban ezt a fejkendőt csak az uralkodó viselte. A Középbirodalomtól a túlvilági kontextusban ábrázolt Ízisz és Nephthüsz fején láthatjuk. Az Újbirodalomban már a királyi szarkofágot őrző 4 istennő mindegyikén láthatunk ilyet, így Íziszen és Nephthüszön kívül Neith és Szelket istennő fején, emelett Nut istennő is a gyakran jelenik meg khatban az uralkodói koporsókon.

Megnevezésére az egyiptológusok sok éven át a khat (xAt) szót használták, napjainkban azonban egyre inkább elterjedőben van az afnet (afnt) kifejezés. A két szónak azonban az ókori Egyiptomban különböző jelentése volt: míg a khat kifejezetten erre a fejkendőre utal, addig az afnet a szövet fejkendőkre általánosan használt kifejezés. A khat szó a Középbirodalom óta bizonyítható és a végén ruha determinatívum áll. A Késő korban megjelent egy hímnemű, a névelővel ellátott szó is, a pA xA (ejtsd: pá khá) melynek a determinatívuma maga a khat kendő. Az afnet szó már az Óbirodalomban, a Piramisszövegekben is előfordul, a végén determinatívumként állhat a vászon vagy különféle fejkendők. Használták a fejék általános jelölésére is.

Az uralkodó gyakran viseli túlvilági kontextusban. I. Széthi abüdoszi templomának egy jelenetében például láthatjuk az uralkodót, amint a kányaként megjelenő Ízisz és Nephthüsz között ül, kezében királyságának emblémáit tartja, fején khatot visel.

Ugyancsak ezt a fejkendőt viseli a fáraó sírjának abban a jelenetében, ahol szarkofágjában halotti ágyán hason fekve jelenik meg, fejét magasra felemeve. Az élet és az uralom hieroglifáját tartják az orrlyukaihoz. A tudósok úgy vélik, hogy ez az alak a király kája, erre utal a feliratban szereplő Hórusz neve. Később III. Sesonk is ugyanezzel a fejékkel jelenik meg egy hasonló jelenetben.

Den 5,3 cm széles, 4,5 cm magas elefántcsont táblácskája – mely egy szandál címkéje lehetett – az 1. dinasztia (kb. i.e. 2985) korából:

A khat és a nemesz kapcsolatára már a 12. dinasztiától van bizonyíték, de igazán az Újbirodalomban teljesedik ki. III. Amenhotep naoszán, az eszközfrízben például egymás mellett jelennek meg. A naosz belsejében az uralkodót kétszer is ábrázolták, egyszer az egyik, egyszer a másik fejkendőben. Hatsepszut deir el-bahari-i templomából khat kendős szfinxtöredékek is előkerültek. A leletekből úgy tűnik, hogy több mint 100 nemesz és khat fejékes szfinx állt itt eredetileg az út két oldalán, amely a bejárati kaputól az első rámpa aljáig vezetett. A Tutankhamon szarkofágtermének bejárata előtt álló két, az uralkodót ábrázoló szobor csak a fejkendőkben különbözik egymástól, az egyik khatot, míg a másik nemeszt visel. A khat fejkendős alakon található felirat a királyt Harakhty királyi kájával azonosítja. Hasonló szobrok kerültek elő Horemheb és I. Ramszesz sírjából, bár ezeken nem található felirat.

A nemesz és a khat egymással ellentétes, ugyanakkor egymást kiegészítő pár. Amikor az uralkodó a nemeszt viseli, ő az élő király, Rével azonosul, amikor a khatot, akkor a király kája, vagy elhunyt megistenült alakja, aki Ozirisszel és a túlvilággal áll kapcsolatban. Ezt támasztja alá például, hogy I. Széthi abüdoszi templomában a szentélyekben található álajtók ábrázolásain az uralkodó nemeszt visel a napistennel (Amon-Ré és Ré-Harakhty) és az élő királlyal kapcsolatos kápolnákban, és khatot azokban, amelyek a királyság és az élet túlvilági megújulásával állnak kapcsolatban. Az Ozireion a khat fejkendő dominanciáját mutatja, hogy az uralkodót 17-szer ábrázolták ebben és csak háromszor nemesz fejkendőben. Ezen felül az Újbirodalom királysírjaiban, a sírok külső termeiben, a bejárathoz közeli részeken a nemesz a jellemző az uralkodó fején, míg a sírkamrákban a khat gyakori. Megfigyelhető ez például Tutankhamon, Horemheb, és VI. Ramszesz sírjában is.

A Napistennel összefüggésben II. Ramszesz medinet habui templomában a következőt tapasztaljuk: Ré két bárkájában az uralkodó megjelenik a hajók tatján és farján is, alakjai a nappali bárkában nemeszt, az éjszakaiban khatot viselnek.

A korábbiakban a király és a királyi koronák Rével, Hórusszal és Ozirisszel való kapcsolatára derült fény, a következő két koronatípus viszont Amonhoz köthető.

A 11. dinasztia idején, amikor Mentuhotep Nebhepetré újra egyesítette a Két Országot, Amon szerepe egyre jelentősebbé vált Thébában. Ez az uralkodó két új koronatípusban is ábrázoltatta magát, az egyik az Amon korona, a másik pedig a sapka korona.

Az Amon-korona egy henger alakú, lapos tetejű alappal rendelkező korona, melyből általában kettő, de olykor több egyenes végű toll nyúlik ki. Nem maradt fenn ilyen fejék, ezért nem tudjuk milyen anyagból készült.

Mentuhotepről Denderában egy kápolna falán találunk olyan ábrázolásokat, ahol ureusszal kiegészülő Amon koronát visel. Érdekes, hogy Ehnatonról is maradt fenn ábrázolás Amarnából ezzel a fejékkel, ám az övét nem csak ureusz-kígyó, hanem kosszarvak és napkorong is díszíti. A legösszetettebb változata ennek a koronának I. Széthi abüdoszi templomában található. Az uralkodó Amon koronája ureuszos szeseddel, napkoronggal, hosszú csavart és visszahajló kosszarvakkal, tehénszarvakkal, 4 napkorongos Kettős tollkoronát viselő ureusszal és 4 napkorongos ureusszal egészül ki.

Míg a fáraók a 18-19. dinasztia idején sokszor a korona összetett változatait viselték, addig az istent általában a legegyszerűbb változatával örökítették meg.

Összesen három alkalommal fordul elő, hogy a királyt a tollak nélkül, fején csak az Amon-korona alapjával örökítették meg. Mindegyik a 18. dinasztia végéről származik. A legkorábbi I. Thotmesz egyik ábrázolása. Ehnatonról is ismert ilyen, bár ez egy hosszított verzió, amelyet ureusz, napkorongot viselő ureusz-sor, és szalag díszít. A harmadik uralkodó pedig Tutankhamon. Neki egy szobra maradt fenn, amelynek fején látható az ureusszal kiegészülő Amon-korona alap. A 25. dinasztia idején erre az alapra ritkán más korona kerül, kettő Ateffel kombinált, a harmadik pedig Hemhemmel.

Királynők gyakran viselik az Amon-korona alapját a 18. dinasztia végén, Nefertiti jól ismert magas koronája is ennek egy meghosszabbított verziója. Ennek legkomplexebb változatát ureusz, szesed két ureusszal, tehénszarvak, napkorong és szalag ékesíti. Nefertiti volt az egyetlen királynő, akit teljes Amon-koronával a fején is ábrázoltak.

Hatsepszut koronázási jelenetében, mely egy karnaki kőtömbön maradt fenn, az Amon-korona egy változatát henunak (Hnw) nevezték. Ez a típus csavart és visszahajló kosszarvakkal, tehénszarvakkal, napkoronggal és 8 ureusszal egészül ki, melyek közül 4 napkorongot, 4 pedig két hosszú tollat visel. A szöveghez tartozó jelenetben Amon koronázza meg a királynőt ezzel a fejékkel. Ez az egyetlen alkalom, amikor a henu szó mögött korona determinatívum áll, de azt nem tudjuk biztosan, hogy a szó csak ezt az összetett típust jelöli-e, vagy az egyszerűbb változatokat is.

Amon és a király kapcsolata abban az időben vált szorossá, amikor Nebhepetré Mentuhotep egyesítette Egyiptomot. Az uralkodót ekkortól Amonnal is azonosították, ezt támasztja alá például az, hogy Amon ikonográfiájával ábrázolják és tisztelik egy sztélén, amely Deir el-Bahariból származik. I. Szeszósztrisz (12. dinasztia) Karnakban álló szed-ünnepi kápolnáján Amon-Rét a király apjának nevezik. Ugyanebben a dinasztiában Amon megkapja a Két Ország élén álló (Hri-tp tawy) jelzőt, így királyként tűnik fel.

A 18. dinasztia idején az uralkodó és az isten – aki ebben az időben már Minhez hasonlóan megkapja a Kamutef (kA mwt.f – Anyja bikája) jelzőt – kapcsolatában változást áll be. Ettől kezdve a királyok Amontól származtatták magukat a templomokban megörökített úgynevezett isteni születés jeleneteiben, melyet Collier Kamutef teológiának is nevez. A jelenetek tanúsága szerint ez úgy történt, hogy Amon felvette az éppen uralkodó király alakját – így az élő király Amon megtestesülésévé vált – majd egyesült a királynéval. Az együttlétből származó gyermekben pedig Amon megfiatalodva újjászületett. A királyné ez által Amon hitvese és anyja is volt egyben. Feltehetőleg ezen, a királyság továbbvitelében betöltött szerepük miatt viselik a királynők az Amarna-kor idején is az Amon-korona alapját. A 18-19. dinasztia idején a királynék szerepe rendkívül erős volt, Hathorral azonosították őket.

A sapka korona egy a fejhez szorosan illeszkedő fejék, a felülete lehet sima, csíkozott, vagy köröcskékkel díszített. A színes ábrázolásokon gyakran sárga színű, de ismert kékre festett változata is.

Az Óbirodalom idején nehéz eldönteni, hogy sapka koronát látunk-e vagy egy kopaszra borotvált fejet, esetleg egy fejhez simuló frizurát vagy parókát. II. Pepi egyik szobrán feltehetőleg sapka korona van, mivel a homlokán egy pánt és ureusz-kígyó foglal helyet. Az Óbirodalomban a többi sapka korona csíkozott mintás, ez jelölhet akár hajat vagy parókát is, de az ureusz-kígyó helyzete azt sugallja, hogy egy fejfedőről van szó, amelyre azt felerősítették.

A legkorábbi biztosan azonosítható ábrázolása Menkauré Szenaib fején látható, a 13. dinasztia idejéből. A Középbirodalomban a kheperesnek (xprS) nevezik, később, a 18. dinasztia idejétől ez a szó a Kék koronát jelöli, míg a sapka már nem fordul elő a szövegekben.

A 18. dinasztia idején II. Thotmesz jelenik meg legkorábban sapka koronában. Bár létezik néhány variánsa, mégis egy szokatlan példány került elő Tutankhamon múmiájáról: 4 ureusz díszíti és kartusok, amelyekben Aton nevei olvashatók. Fehér vászonból készült, arany és fajansz gyöngyökkel hímzett.

A sapka korona az Amarna-kor végén megjelenik királynők fején is. Először Nefertiti viselte, egy szalaggal kiegészítve. Meritatoné napkorong fejékes kettős ureusszal egészült ki. Ankhesszenamont, Tutankhamon feleségét pedig köröcske mintásban örökítették meg.

Ábrázolásokban való használata vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy az uralkodóra királyi vagy isteni fiúként kell tekinteni, amikor a sapka fejéket viseli.

Hasonló alakú, általában kék színű sapka koronát visel Ptah és Imhotep is.

A Kék korona nem maradt fenn. Olykor sima felületű, de díszíthetik apró köröcskék is. Ahol megmaradt az ábrázolás festése, ott kék színe van. Anyagára vonatkozóan csak feltételezések vannak. Úgy vélik, bőrből készülhetett, rajta a körök valamilyen fém toldalékok, amelyek páncélszerűvé teszik. Ugyanakkor színe miatt elképzelhető, hogy fémből készült.

Kamosze uralkodása idején ábrázolták először, de az első tradícionális változat I. Thotmesz fején látható. Ettől kezdve a sapka koronával szemben a királyok inkább ezt részesítették előnyben, de I. Széthi már újra mindkettőben megjelenik.

Míg a sapka koronából kevés összetett változat jelenik meg a 19-20. dinasztia alatt, addig a Kék korona esetében ennek pont az ellenkezője igaz. I. Széthi abüdoszi templomában például egy ureusszal, hosszú csavart és visszahajló kosszarvakkal, Sutival és napkoronggal kiegészülő példányt visel.

A Kusita dinasztia kivételével a Római korig népszerű a Kék korona, a 30. dinasztiától kezdve pedig az ábrázolásokon néha megjelenik mögötte egy sólyom.

A kusita sapka koronát csak a 25. dinasztia etióp uralkodói viselték, akiket viszont soha nem ábrázoltak Kék koronában. Mivel ezek a fáraók a többi tradicionális egyiptomi koronában is ábrázoltatták magukat, mint a Fehér, a Vörös, a Kettős korona, valamint a nemesz és a khat, Russmann úgy véli, hogy ebben a korban a Kék koronát helyettesítette ez a fejék, melynek neve sdn.

Ahogy fentebb említettem a kheperes (xprS) szót a Középbirodalomtól használják, de ekkor még sapka korona determinatívum áll mögötte, a Kék koronát csak a 18. dinasztia idejétől jelöli, ez azt sugallja, hogy a Kék korona a sapka fejékből fejlődött ki.

A Kék korona szerepe sokáig kérdéses volt. Borchardt például vitatta azt is, hogy ez korona-e, ő úgy gondolta, hogy valójában egy parókáról van szó és a kis köröcskék hajfürtök. G. Steindorff szerint harci sisak, mert a csatajelenetekben az uralkodó általában ezt viseli. Ha azonban megvizsgáljuk, hogy I. Széthit Karnakban a 11 katonai cselekmény közben milyen fejékeket visel, akkor, kiderül, hogy csak 4-szer van a fején Kék korona, egyszer sapka, a többi esetben pedig vagy Fehér korona, vagy paróka. Másrészt ellentmond ennek az elképzelésnek az is, hogy az uralkodók más szituációkban is megjelentek Kék koronában.

Egyes tudósok a Kék koronát Amonnal hozzák összefüggésbe. Az tény, hogy a fejék jelentősége akkor nőtt meg, amikor Amon kultusza előtérbe került. Ezen felül pedig az Opet-ünnep alkalmával – melynek középpontjában az isteni királyság megújítása és Amon regenerációja áll – Amon megkoronázza a királyt a Kék koronával.

Gyakran látjuk az ifjú uralkodót ebben a fejékben, amikor egy istennő szoptatja. A Kamutef teológia szerint ilyenkor a gyermek trónörököst látjuk, akiben benne rejlik Amon. Az uralkodókon ez a leggyakoribb fejék, azokon az ábrázolásokon, amikor felhúzott térddel, egyik ujjukat a szájukhoz emelve, azaz gyermekként ábrázolják őket. Ugyanakkor ez a korona az élet megújulásával is kapcsolatban áll. Tutankhamon sírjából előkerült egy kicsiny arany szentély, melynek belsejében egy vászonba tekert nyakék volt. Ennek függője a Kék koronát viselő gyermek Tutankhamont úgy ábrázolja, hogy Weret-hekau istennő szoptatja. A medál másik oldalán a következő felirat áll: „Hogy éljen Alsó- és Felső-Egyiptom királya – Weret-hekau, az Ég úrnőjének szeretettje – Nebheperuré, adassék neki élet.”[9] A szentély jeleneteiben is ez a korona dominál az uralkodó fején. A jeleneteknek erős erotikus töltése van, és a királynőt, aki a hitves és az anya szerepét is betölti, Hathorral azonosítják. Az elhunyt király ez esetben Kamutef vagyis „Anyja bikája”. Ez tehát a Kék koronát a Kamutef teológiához és a király Amonnal való azonosításához köti.

A 18-20. dinasztia idején a király szinte mindig sapka vagy a Kék koronát visel, akkor, amikor egy isten szent bárkája előtt áll. Ezekben a jelenetekben vagy ételt áldoz, vagy libációt végez, vagy pedig tömjénez. A szent bárkáról úgy vélték, hogy az újjászületés, a megújulás helye.

Habár az Amon-korona és a Kheperes alakjukban különböznek, jelentésükben mégis kapcsolódnak egymáshoz, és ez a szimbolika túlmutat azon, hogy mindkét korona a király Amonnal való azonosítását jelöli. Míg az Amon-korona a királyt Amon alakjában mutatja, és azt jelenti, hogy azonosítják vele, addig a Kék korona a király és Amon azon különleges kapcsolatára utal, hogy Amon regenerálódott minden trónra lépő királyban, a király pedig a trón jog szerinti örököse Amon által, miközben magában hordozza az istenség esszenciáját.

A Kék korona emellett a nemesszel is kapcsolatban van. Amikor az uralkodó egy párhuzamos jelenetben mindkét fejékkel megjelenik, akkor az előbbi az élő, még az utóbbi az elhunyt királyt jelöli. Egy másik elképzelés szerint a nemesz a király Alsó-Egyiptom feletti uralmát jelzi és Rével kapcsolja össze, a kheperes pedig Felső-Egyiptom feletti uralmát fejezi ki és Amon védelme alá helyezi.

A királyi és isteni koronákat sokszor kombinálták, a leggyakoribb a nemesz és a Kettős korona kombinációja, mely feltehetőleg a királyi titulatúra két elemét szimbolizálja, az első a „Ré fia”, a második az „Alsó- és Felső-Egyiptom királya”.

A koronák olykor lehetnek kriptografikus írás hordozói, ilyenkor hieroglif jelekkel egészülnek ki. Ennek egyik példája II. Ramszesznél az a nemesz kendő felett viselt Kettős korona, melyben a Fehér koronát két oldalt egy-egy wAs-jogar és strucctoll egészíti ki, a tetején pedig napkorong van. A Kettős korona elején az ureusz helyett Ptah apró, wAs-jogart tartó alakja helyezkedik el, a mr hieroglifán állva. A korona a király nevét rejti: a sakálfejes jogar, a toll és a napkorong Uszer-Maat-Ré, a mer jelen álló Ptah pedig Meri-Ptah. Egy másik III. Ramszesznél úgy néz ki, hogy az Atef korona két sakálfejjel és két napkoronggal egészül ki, a szobor vállán két kicsi Amon figura guggol a mr hieroglifa felett. A korona ez esetben is az uralkodó nevét rejti: a sakálfejes jogar, a toll és a napkorong olvasata Uszer-Maat-Ré, míg a mr jelen álló Amoné Meri-Amon.

Az ureusztól eltekintve a legkorábbi és leggyakoribb fejék a királynők körében a keselyű fejék, amely viselőjét a felső-egyiptomi Nekhbettel, majd később Muttal azonosítja és a királynő anyai szerepét hangsúlyozza.

A 18. dinasztia végétől viselik a Hathor-koronát, mely úgy néz ki, hogy egy pár tehénszarv közrefog egy napkorongot. Ez a fejék gyakran egészül ki ureusz-kalathosszal, és általában háromosztatú parókával együtt hordják. A termékenység és a szépség istennőjével, Hathorral azonosítja a királynőt, aki ugyanakkor a Napszem pusztító erejét is megtestesíti.

Ahogy már korábban említettem, ureuszt a Középbirodalomtól viselnek a királyi család nőtagjai, és feltehetőleg az alsó-egyiptomi, a Napisten ellenségeit elpusztító Uadzset istennővel azonosítja őket.

Kettős tollkoronát – ami istennők fején csak a 18. dinasztia végétől jelenik meg – a 13. dinasztiától viselnek a királynők. Az Újbirodalomtól gyakran egészül ki napkoronggal és/vagy ueruszos kalathosszal.

A királynőnél alacsonyabb rangot betöltő királyi hölgyek fejékein gyakran láthatók gazellafejek.

Az istenek és istennők gyakran rendelkeznek csak rájuk jellemző fejékkel, melyek utalhatnak természetükre, kozmikus szerepükre, funkciójukra, esetleg állhat a nevük hieroglifáiból is. Így például a Napisten különböző alakjai gyakran Napkorongot viselnek, a királysághoz kapcsolódók Kettős koronát, Nephthüsz jellegzetes fejéke pedig nevének hieroglif betűiből áll. Az isteneket bemutató leírásokban, mindig megemlítem az adott isten jellegzetes ikonográfiáját és így jellemző fejékét is.

A leírás ebben a felében szereplő koronák neveit is táblázatban összesítettem:

S. Collier: The Crowns of Pharaoh: their Development and Significance in Ancient Egyptian Kingship (Los Angeles, 1996)

W. Helck/ E. Otto/ W. Westendorf, Lexikon der Ägyptologie (Wiesbaden 1975 - 1989.)

Kóthay Katalin Anna – Gulyás András: Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban – Források a Kr.e. 3-2. évezredből (Bíbor Kiadó, 2007)

Donald B. Redford (editor in cheif) - The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt vol. 3. (The American University in Cairo Press, 2001) Vol 1.

[1] Az Oxford Enciklopédia szerint Sznofru (4. dinasztia) viseli legkorábban.

[2] Ozirisz és Hórusz együtt szimbolizálja a királyság örökkévalóságát. Amikor a király meghal Ozirisszá válik és a Túlvilág uralkodója lesz, míg helyébe az új fáraó lép, aki Hórusz megfelelője.

[3] Csillagokhoz kapcsolódó.

[4] http://xoomer.virgilio.it/francescoraf/hesyra/egypt/Djoser-CairoJE49158.jpg

[5] http://classconnection.s3.amazonaws.com/764/flashcards/1050764/jpg/funerary_statue_of_king1324332026496.jpg

[6] Egy a nemeszhez hasonló, a királyra és Hóruszra jellemző fejkendő.

[7] S. Collier: The Crowns of Pharaoh: their Development and Significance in Ancient Egyptian Kingship (Los Angeles, 1996) 75. oldal

[8] S. Collier: The Crowns of Pharaoh: their Development and Significance in Ancient Egyptian Kingship (Los Angeles, 1996) 75-76. oldal

[9] S. Collier: The Crowns of Pharaoh: their Development and Significance in Ancient Egyptian Kingship (Los Angeles, 1996)122. oldal


Szesed fejpánt III. Amenhotep fején, mészkőrelief Khaemhat sírjából. Újbirodalom, 18. dinasztia, Théba, Nyugati Part.	Nemeszt viselő III. Thotmesz (18. dinasztia). Tiggi felvétele.	II. Ramszesz (19. din.) khat fejkendőben abüdoszi templomában. Tiggi felvétele.

III. Amenhotep ábrázolás Luxorból. Az uralkodón egy összetett Amon korona látható, melyet ureuszos szesed, hosszú, csavart kosszarvak, ureuszok és napkorong ékesít.	I. Széthi vásznat ajánl fel Ízisz istennőnek, fején szalaggal és ureusszal kiegészülő sapka korona látható. A fotó Abüdoszban készült.	Kék koronás I. Széthi abüdoszi templomában. Újbirodalom, 19. dinasztia (kb. i.e. 1304 - 1290). Harold felvétele

II. Ramszesz füstölő áldozatot mutat be abüdoszi templomában. Fején Kék koronát visel. Tiggi felvétele

Hieroglif	Átírás (MdC-ben)	Ejtsd	Jelentés
	sSd	szesed	szesed szalag
	nms (determinatívuma a fejék)	nemesz	nemesz fejkendő
	xAt	khat vagy hat	khat fejkendő
	xprS	kheperes vagy heperes	Kék korona