Az ókori Egyiptom koporsói I.

 

A koporsó mitologikus eredete Oziriszhez köthető. Fivére, Széth titokban méretet vetetett róla, majd egy arannyal és ezüsttel veretett, drágakővel díszített ládát készítetett szikomorfából. Ezután lakomát rendezett, melyre meghívta Oziriszt is. A gyönyörű ládát minden vendég megcsodálta, Széth pedig kijelentette, hogy annak adja, aki ha belefekszik, teljesen kitölti. A láda természetesen csak Oziriszre illett, mikor pedig Széth bíztatására belefeküdt, az összeesküvők rácsapták a tetejét, beszögezték, ólmot öntöttek rá, majd levitték a ládát a Nílus torkolatához, és a tengerbe dobták. Ez a láda volt az első koporsó.

 

A koporsók elnevezése:

mn-anx

Szó szerinti jelentése: tartós életű.

nb anx

Szó szerinti jelentése:az élet ura.

[1]

qrsw

A  alakú koporsó.

Drwt

 

wt

A múmiaformájú koporsó.

 

Formájukat tekintve alapvetően két típusba sorolhatók: négyszögletes (láda alakú) és antropoid (ember alakú).

Az ókori egyiptomiak elképzelése szerint a koporsó a halott háza, ugyanakkor szállító eszköz. Egyes szövegek szerint a balzsamozás házától a sírig tartó úton a halott veszélyes vizeken hajózik. A koporsó a múmia megtestesítője is, valószínűleg ez az elképzelés vezet az újbirodalmi antropoid koporsók kialakulásához. Nut, mint Ozirisz anyja maga a koporsó, anyaméh, amelyből a halott új életre születik a túlvilágon.

 

A Predinasztikus korban a holttestet néha gyékényszőnyegre, vagy gyékénykoporsóba fektették[2]. Az Archaikus korban előfordult az ovális kerámia koporsó és a fából készült, láda alakú koporsó. Ebben a korban a holttestet zsugorított testtartásban (magzati pózban) helyezték a koporsóba, ezért a ládaalakúak jellemzője, hogy viszonylag rövidek. A legtöbbjük egyszerű ládára emlékeztet, díszítés nélkül. Azonban már az Archaikus kor elején megjelennek a palota homlokzattal díszített példányok is. Ez a motívum a palota külső kazettás falát mintázza, így tükrözi azt az elképzelést, hogy a koporsó az elhunyt háza. A fedelek néha laposak, de általában a középső részük boltíves kiképzésű, álló téglalapformával a két végén. Ez az alsó-egyiptomi Butó ősi szentélyformája, melynek neve pr-nw.[3]. Az egyszerű embereket általában közvetlenül a homokba helyezték, néha gyékényszőnyegre fektették őket, és olykor állatbőr, vagy vászon fedte a testüket.

 

Az Óbirodalom idején még mindig előfordultak zsugorított testtartásos temetkezések, ezért a rövid ládalakú koporsók is használatban maradtak. Az első teljes emberhosszúságú koporsók a 3. dinasztia idején már biztosan megjelentek. Kevés ilyen maradt fenn, de nagyobb számban kerültek elő az 5. és 6. dinasztia idejéről.

A 3. dinasztiától előfordul, hogy a fakoporsót kőszarkofágba helyezik. A kettős fakoporsók az Óbirodalom idején ritkák, az I. Átmeneti korban és később viszont gyakorivá válnak.

A legegyszerűbb fajta a sima díszítés nélküli ládaalakú típus. A 2-3. dinasztia idejétől jelenik meg az a fajta, melynek oldalait palotahomlokzat motívum díszíti, gyakran falábakon áll és a fedele általában domború.

A 6. dinasztiától fordul elő az a típus, melynek oldalain, a felső perem mentén szövegsáv fut végig, áldozati formulákkal. Megjelenik a szempár a koporsó jobb – keleti – oldalán a fejnél, melynek segítségével az elhunyt kapcsolatot létesíthetett a külvilággal. A múmia arca ezek mögött a szemek mögött volt, a test a Középbirodalom végéig általában oldalt feküdt a koporsóban. A szempár szerepe, hogy a halott ezeken keresztül láthassa a halotti áldozatok bemutatását,[4] és a napfelkeltét. A szemeket ugyanakkor azonosították Hórusz isten szemével, mely bár megsérült a Széth-tel vívott küzdelemben, de Thot isten meggyógyította. A meggyógyított Hórusz-szem, vagy Udzsat-szem az egyiptomi ember számára az oltalom, az épségben maradás jelképévé vált. A koporsó belsejének dekorációja jellemzően az álajtó és az áldozati lista, de a belső északi oldalon megjelenhet a hét olaj ábrázolása is.

 

Az I. Átmeneti korban a belső részen jellemzően a keleti oldalon az álajtó és az áldozati lista között megtalálható az halotti tor ábrázolása, a nyugati oldalon eszközfrízek láthatók, melyek a korábbiakhoz képest kiegészülnek például fegyverábrázolásokkal. Némelyekre Piramisszövegeket írtak fel, ezek általában a koporsó fedelének és aljának belső oldalára korlátozódtak.

Az első átmeneti kor végére a koporsókra felírják azokat a mágikus mondásokat, melyeket ma Koporsószövegeknek nevezünk. Ezek a koporsó belsejének nagy részét elfoglalták, beleértve a fedelet is.

 

Míg korábban a koporsók a külsején általában egyetlen sor, a Htp-di-nsw[5] áldozati formulát tartalmazó szöveg futott, addig a Középbirodalom a koporsók dekorációjának változatosságát hozta.

Földrajzilag két főbb típus különíthető el:

Az északi: Az első átmeneti korban, Közép-Egyiptomban jelent meg, és indult fejlődésnek. Jellemzője, hogy a belső dekoráción van a hangsúly, a szempár is belül található. Nyugati falán megjelenik az eszközfríz. A Piramisszövegek módosított változata, valamint Koporsószövegek is megtalálhatók rajtuk, gyakori a részletes áldozati lista is. Kívül ez a típus is tartalmazza a megszokott díszítő elemeket és szövegeket. Beni-Hasszánból, El-Bershéből, Meir-ből kerültek elő ilyen típusú koporsók. A deir el-bershei koporsók sajátossága, hogy aljának belső oldalán a Két út könyve[6] ábrázolása látható.

2. A déli típus Assziutból, Thébából, Gebeleinból került elő. Jellemzője hogy inkább a külső díszítés dominál. Dekorációjához a 6. dinasztia nemesi sírjai adták az ihletet, ezért a mindennapi élet jelenetei is megjelennek rajta. Megtalálható rajta az eszközfríz is.

Emellett a két fő típus mellett több másik is előfordul, melyek inkább helyhez köthetők: Az akhmimi típusra jellemző, hogy a vízszintes szövegsáv és a szempár mellett megjelenik az áldozati lista. A Gebelien/Moalla típus esetén a szépítkezés és a sörfőzés jelenetei szembetűnők. Thébában a szépítkezés jelenet mellett egy tehén alakja is feltűnik, melyet vagy fejnek, vagy épp borját szoptatja, esetleg a papiruszmocsárban áll. Assziutban pedig volt egy másik típus is, melynek az a jellemzője, hogy a belseje dekorált, az áldozati lista a nyugati oldalon kap helyet, a keleti oldalon a sírmellékletek nem a szokásos vízszintesen végigfutó eszközfríz formájában jelennek meg, hanem függőleges oszlopokban.

A királyi család tagjainak temetkezésében megtalálható egy olyan koporsófajta, amelynek jellegzetessége, hogy a feliratsáv szövegeit aranyfóliába írják. Ezek között előfordul olyan, melynek külső oldalain nem található feliratsáv, a tetejük domború.

A középbirodalmi ládaalakú koporsókon a nyílások szegélyénél – melyet a koporsó gyenge pontjának tartottak – előfordul a vörös szín alkalmazása, melynek bajelhárító hatást tulajdonítottak.

 

A 11. dinasztiára jellemző, hogy a Koporsószövegekből választanak szövegeket. Ezek sokszor már a koporsó belső oldalain is helyet kapnak. A Koporsószövegeket kísérő vinyetták, illetve a Túlvilág egyes részeit ábrázoló térképek, valamint ún. csillag-naptárak is előfordulnak. Utóbbiak a 11. dinasztia végén, 12. dinasztia elején jelennek meg és olyan időszakokat ábrázolnak, amikor bizonyos csillagok láthatóak az égen. Szövegsáv fut végig a koporsófedél külső oldalán, mely Nut, az Ég istennőjéhez szóló fohászt tartalmaz. Az, hogy a koporsó-fedél az égi szférát szimbolizálta kifejezésre jut abban is, hogy ennek a belső oldalán kapnak helyet a korábban említett csillag-naptár ábrázolások.

A 12. dinasztia idején ott ahol korábban az álajtó a tor és az áldozati lista kapott helyet, most eszközfrízek jelennek meg, közöttük amulett ábrázolások is. A külső oldalt általában palotahomlokzat motívum díszíti, és megjelennek az első istenábrázolások is, így a Hórusz-fiúk alakjai, a rövid oldalakon pedig Nepththüsz a fejnél és Ízisz a lábnál.

A koporsónak tájolása lesz, a benne fekvő múmia testrészeinek helyzete egy-egy égtájhoz kapcsolódik. Ez az elrendezés az Ozirisz múmia körüli alakok elhelyezkedést tükrözi, melyet később a Halottak könyve 151. fejezete részletesen leír.

 

Külső dekoráció szempontjából négy fő típust különböztethetünk meg, melyek bár kontinuitást mutatnak, mégis gyakran átfedik egymást időben:

1.      A 6. dinasztia végén megjelenő típusból eredeztethető. A koporsó oldalán végigfutó egy soros szöveg szép temetést (qrs.t nfr.t) és halotti áldozatot (pr.t Hrw) kér. A koporsó fedél közepén végigfutó szöveg pedig a Napisten égi útjával kapcsolatos. A keleti oldalon megtalálható a szempár.

2.      Jellegzetessége, hogy a vízszintes szövegsáv mellett elkezdenek szövegoszlopokat is beépíteni. Ezek száma és tartalma változó, úgy tűnik azonban, hogy szeretik a sírok életrajzi felirataiból vett, gyakran használt részleteket, frázisokat alkalmazni, máskor egyszerűen lemásolják a vízszintes sávban leírtakat.

3.      A rövid oldalakon is megjelenik egy-egy szövegpanel. A koporsó feliratai, a benne fekvő halottat, mint az Ozirisz-mitosz főszereplőjét mutatják be, konkrét utalásokkal a Széth által elkövetett merényletre, Hóruszra, stb. A szövegek egy része pedig Nut istennővel kapcsolatos, ő a halott Ozirisz anyja, aki újjászületése előtt befogadja, valamint égistennőként védelmezően beborítja. Emellett párhuzamba vonják Oziriszt Rével[7], és a halottnak az égbe/napbárkába való feljutását is gyakran említik. Ebben megint fontos szerepet kap Nut, mint égistennő. A vízszintes sáv a leggyakrabban az áldozati formulával kezd, és a többi motívumot inkább a függőleges oszlopokban fejtik ki, de a koporsón szereplő összes szöveg szoros egységet alkot, mivel a halotti áldozatok nélkül a lélek nem juthatna fel az égbe. Oziriszt azonosítják az Orion csillagképpel.

4.      A feliratpanelek immár adott istenséghez kapcsolódnak, az alábbi ábra szerint:

A Hórusz fiúknak összetett szerepük van, nemcsak a belső szervek védelmezői, hanem a Koporsószövegek 157-158. mondása szerint ők jelképezik a karokat és lábakat. A koporsókon is ennek megfelelően helyezkednek el, Hápi és Amszet a karoknál, Duamutef és Kebehszenuef pedig a lábaknál. Azonosították őket Nehen és Pe lelkeivel is, a lábaknál, azaz délen megjelenő Hórusz fiúk Nehen lelkei, míg a karoknál, északon megjelenők Pe lelkei. A Koporsószövegek szerint az ég tartóoszlopai is lehetnek, ezért felcserélődhettek a Heh istenekkel, akik segítenek Su-nak tartani az eget, így a koporsó négy sarka a négy égtájat jelenti. Mivel összeköttetésben vannak az éggel, ezért egyik funkciójuk, hogy a napbárkába juttassák az elhunytat.

 

A 12. dinasztia idején jelenik meg először az antropoid koporsó, ekkor azonban még nagyon ritka.

A mumifikálási módszerek még mindig nem voltak elég hatékonyak, a múmia gyorsan pusztulásnak indult, ezért kezdik először a gyantával bekent múmiapólyán a halott arcvonásait megörökíteni. Később a középbirodalomtól kartonázs – stukkóval bevont vászon – múmiamaszkkal borítják az arcot, valamint a mellkast, és ezen örökítik meg az elhunyt arcvonásait. A múmiamaszk az antropoid koporsó előzménye. Készülnek majdnem az egész testet borító maszkok is, mint például II. Mentuhotep egyik feleségéé, míg végül a koporsó is felveszi a múmia alakját.

Megjelenhetnek rajtuk a múmialeplet rögzítő szalagok, ezek a későbbiekben standard motívummá válnak, hiszen az elsődleges szempont a múmiához való hasonlóság elérése volt. Az első (12. dinasztiai) antropoid koporsók némelyikét fekete alapúra festették. Az arc festése mindig eltér a koporsó többi részétől - lehet testszínű, rózsaszín, narancsos árnyalatú, fehér vagy aranyozott is. Ez koronként illetve társadalmi rangtól függően változik.

Az egyik legszebb ilyen antropoid koporsók a Középbirodalom idejéről Szenebtiszié és Neferuptah hercegnőjé. Ezeket aranyfólia borította és féldrágakő berakások díszítettek a hölgyek uszeh-gallérját és hajdíszeit megformázva.

 

 

Ajánlott linkek:

1. A Nagada II. időszakára datálható temetkezés, feltehetőleg Hierakónpoliszból. (Field Múzeum, Chicago):

http://i9.photobucket.com/albums/a98/kmt_sesh/FIELD%20MUSEUM/IMG_0155.jpg

 

2. Nádkoporsó, melynek fedele teljesen hiányzik. Tarkhan, 2050-es masztaba, Archaikus kor (Feltehetőleg 1. dinasztia):

http://www.britishmuseum.org/research/search_the_collection_database/search_object_image.aspx?objectId=116547&partId=1&orig=%2fresearch%2fsearch_the_collection_database%2fmuseum_number_search.aspx&numPages=10&idNum=52887&currentPage=1&asset_id=415462

 

3. Fából készült koporsó, Tarkhan, Q domb, 1955-ös sír, Archaikus kor (1. dinasztia). Hossza 91,2 centiméter, szélessége 56,2 centiméter, magassága 48,5 centiméter (a fedél nélkül):

http://www.britishmuseum.org/research/search_the_collection_database/search_object_image.aspx?objectId=116548&partId=1&orig=%2fresearch%2fsearch_the_collection_database%2fmuseum_number_search.aspx&numPages=10&idNum=52888&currentPage=1&asset_id=791973

 

4. Díszes koporsó az 532-es sírból, szintén Tarkhanból:

http://www.digitalegypt.ucl.ac.uk/tarkhan/specialfinds/coffin.html

 

5. Még egy tarkhani koporsó

http://www.digitalegypt.ucl.ac.uk/tarkhan/specialfinds/coffin.html

 

6. Ez pedig szintén erről a lelőhelyről egy a 3-4. dinasztia idejére (kb. i.e. 2649-2465) datálható pr-nw formájú fakoporsó, melynek hossza 87 cm, szélessége 54 cm, magassága 59 cm. :

http://www.metmuseum.org/collections/search-the-collections/100008354

 

7. Óbirodalom, (6. dinasztia), Assziut:

http://www.britishmuseum.org/research/search_the_collection_database/search_object_details.aspx?objectid=117224&partid=1&IdNum=46629&orig=%2fresearch%2fsearch_the_collection_database%2fmuseum_number_search.aspx

 

8. It-ib koporsója, I. Átmeneti kor, Field Múzeum (Chicago):

http://www.flickr.com/photos/ckirie/5837493295/in/photostream

 

9. Iker koporsója, Középbirodalom (11. dinasztia), Théba:

http://www.guardians.net/hawass/discoveries/images/1.Coffin-1.JPG

2008. februárjában találták meg Iker ép temetkezését, benne ezzel a vörös színűre festett koporsóval. Zahi Hawass elmondása szerint látható rajta egy jelenet, amelyben Iker Hathor istennő számára mutat be áldozatot. Azt is elmondta, hogy az alapjától eltekintve a koporsó kiváló állapotban van.

 

10. Dzsehutinakht külső koporsójának belső oldala (keleti oldal), Középbirodalom (11. dinasztia) Deir el-Bershe:

http://zoom.mfa.org/fif=sc2/sc206129.fpx&obj=iip,1.0&wid=960&cvt=jpeg

Ez pedig a belső koporsója:

http://zoom.mfa.org/fif=sc2/sc213353.fpx&obj=iip,1.0&wid=960&cvt=jpeg

 

11. Dzsehutinakht feleségének középső koporsója, Középbirodalom (11. dinasztia), Deir el-Bershe:

http://www.mfa.org/collections/object/middle-coffin-of-lady-djehutynakht-143902

És ennek fedele:

http://zoom.mfa.org/fif=sc1/sc169483.fpx&obj=iip,1.0&wid=960&cvt=jpeg

Dzshutinakht feleségének belső koporsója:

http://zoom.mfa.org/fif=sc1/sc169486.fpx&obj=iip,1.0&wid=960&cvt=jpeg

 

12. Szen koporsója, Középbirodalom (12. dinasztia), Deir el-Bershe:

http://www.britishmuseum.org/research/search_the_collection_database/search_object_details.aspx?objectid=129019&partid=1&searchText=coffin&fromDate=2000&fromADBC=bc&toDate=1500&toADBC=bc&numpages=10&images=on&orig=%2fresearch%2fsearch_the_collection_database.aspx&currentPage=1

 

13. Ukhhotep, Hedzspu fiának koporsója, Középbirodalom (12. dinasztia), Meir:

http://www.metmuseum.org/collections/search-the-collections/100002900?img=2#fullscreen

 

14. Khnumhotep koporsója, Középbirodalom (12. dinasztia), Meir:

http://www.metmuseum.org/collections/search-the-collections/100000561

 

15. Nephthüsz koporsói, Középbirodalom (12. dinasztia), Meir:

http://www.metmuseum.org/Collections/search-the-collections/100050412#fullscreen

 

16. Hapi-Ankhtifi középső és belső koporsója, Középbirodalom (12. dinasztia), Meir:

http://www.metmuseum.org/collections/search-the-collections/100000562

Hapi-Ankhtifi külső koporsója, Középbirodalom (12. dinasztia), Meir:

http://www.metmuseum.org/collections/search-the-collections/100001922

 

17. Uszerhet antropoid koporsója, Középbirodalom (12. diansztia), Beni-Hasszán:

http://www-img.fitzmuseum.cam.ac.uk/img/ant/ant20/E.88.1903.jpg

 

18. Szenebtiszi külső koporsója aranyfólia díszítéssel (12. dinasztia) Lisht:

http://www.metmuseum.org/Collections/search-the-collections/100000563

 

19. Az egykor Senebtiszi antropoid koporsóját díszítő féldrágakő berakásokat láthatjátok az alábbi linkre kattintva:

http://www.metmuseum.org/collections/search-the-collections/100000371

 

 

Képek:

Nakhti koporsója és temetkezési mellékleteinek egy része, Középbirodalom (12. dinasztia, I. Szeszósztrisz uralkodása, kb. i.e. 1943 - 1898). Assziutból, a 7-es számú sírból kerültek elő. 1903-ban leletmegosztással került az ott talált tárgyak fele a Louvreba. A láda alakú fakoporsó belsejébe Koporsószövegeket írtak.

 

 

Felhasznált irodalom:

Salima Ikram, Aidan Dodson - The Mummy in Ancient Egypt (Thames & Hudson, 1998)

W. Helck/ E. Otto/ W. Westendorf, Lexikon der Ägyptologie (Wiesbaden 1975 - 1989.)

 


 

[1] Determinatívumként szerepelhet még: , , .

[2] A Field Múzeumban látható egy ilyen temetkezés, mely feltehetőleg Hierakónpoliszból származik és egy körülbelül 50 éves korában elhunyt nő holttestét tartalmazza a gyékénykoporsóval és a sírmellékletekkel együtt:

http://i9.photobucket.com/albums/a98/kmt_sesh/FIELD%20MUSEUM/IMG_0155.jpg

[3]

[4] A középbirodalom idején agyagból készült áldozati tálat, és ételt helyeznek a sírokba, mely jelképesen örökre biztosítja az áldozatot.

[5] Áldozat, amit a király ad.

[6] A Középbirodalomra jellemző térképszerű túlvilági vezető.

[7] Mert mindkettő átmegy a jelképes pusztuláson és újjászületésen. A párhuzam a Ramesszida kor végén, illetve a 21. dinasztia idején abban teljesedik ki, hogy Ozirisz Ré alvilági megfelelője lesz.