A tA-wrt jelentése „a Nagy”, amelyet a görögök Toérsznek fordítottak. Egyike Egyiptom számos vízilóalakú istennőjének, mint Ipet (A dajka), Reret (A koca) és Hedzset (A fehér). Ezeket az istennőket mind a terhességgel és a védelemmel asszociálták és gyakran nehéz megkülönböztetni őket. Közülük a legnépszerűbb volt Taweret, a többi istennőt gyakran csak egyik megjelenési formájának tekintették.
Plutarkhosz szerint Széth isten ágyasa volt, de elhagyta őt és az egyiptomi trón körüli vitában Hórusz oldalára állt. Néha Bész istennel társították.
Ikonográfiája összetett. Feje vízilóé, lábai és karjai oroszláné, farka krokodilé. Lógó mellei vannak és nagy pocakja, ez szüléssel való kapcsolatát hangsúlyozza. Ez a vad megjelenés elriasztja a nőktől az ártó, rosszindulatú erőket a terhesség és szülés idején. Taweret gyakran tartja egyik karját a védelmet jelképező „sA”-amuletten. Gebel es Silsile sziklakápolnáiban többször emberfejjel és Hathor koronával ábrázolták.
Taweretet jóindulatú természete tette rendkívül népszerűvé a népi vallásban. Az Óbirodalom végétől mázas kerámiából, olykor féldrágakőből készült amulettjeinek széles skáláját készítették, a nők előszeretettel viselték ezeket a nyakukban termékenységet és sikeres szülést remélve. Az istennő szüléssel való kapcsolatára utal az „Aki eltávolítja a vizet” mellékneve. Amulettjei nagy számban kerültek elő Amarna[1] házaiból, és néhány szoba falát is díszítették Taweret valamint Bész ábrázolások. Amulettjei között akadnak macskafejű, valamint háromosztatú parókát viselő, női-fejes példányok.
Deir el-Medinében igen népszerű volt. A munkások falujának néhány házában található egy szoba, melyben ágyformájú oltár állt, a falakat pedig Bész, Taweret és meztelen nők képe díszítette. Ez valószínűleg születési rituálékkal állt kapcsolatban. Egy votív sztélé felajánlója házanépe jólététének biztosítását kéri tőle: "Adja, hogy házam prosperáljon jótéteményi által minden nap [...]. Ő az, aki elűzi a rosszat és ismeri a kegyességet [...]. Féljétek Thuériszt, mert haragja súlyosabb, mint egy kvarcit hegy! Az élet ugyanis az ő jóindulatától függ."[2] Az egyiptomiak tehát úgy gondolták, az istennő oltalmazza azokat, akik elnyerik jóindulatát és árt azoknak, akik kiváltják haragját.
Mágikus céllal készülhettek azok, az istennő alakjára formázott vázákat, melyeknek az egyik mellbimbóján folyhatott ki a tej. A varázsszövegekben az istennőre „reret”-ként – azaz kocaként – is utaltak, aki jóindulattal és védelmezve fordult a gyermek Hórusz felé. Ezen a néven hívták segítségül a skorpió által megcsípett gyermekekhez is.
Ábrázolása megjelenik bútorokon, például ágyakon, székeken, fejtámaszokon, valamint kozmetikumok tárolására szolgáló edényeken.
Nílussal való kapcsolatára utal a „Tiszta vízből való” (pA mw wab) jelző. Valószínűleg a víziló folyami életmódja miatt kapcsolták össze az istennőt az áradással. Egy gebel el-sziliszilei szentélyben úgy nevezik: „Aki Nun vizeiben van” (jmjt-nnw).
Az Óbirodalom idején Ipy alakjában tisztelték. A Piramisszövegekben az elhunyt uralkodót táplálja.
A Középbirodalomban képmása feltűnik a szülő nőket és csecsemőket védelmező varázsbotokon. Népszerűsége azonban nem korlátozódott csak a közemberekre. A népi kultuszok mellett az állami kultuszban is szerepet kapott. Ezt bizonyítja egy a Karnak templom 8. pylonján látható relief is, mely a köznép által már nem látogatható részen helyezkedett el, vagy az a szobor, melyet Pabasa, Amon Isteni Feleségének, Nitókrisznak (XXVI. dinasztia) a gazdasági főintézője készíttetett. A halott újjászületését biztosító istennőként, az ártó lények elriasztójaként szerepelt a Halottak Könyve egyes ábrázolásain.
Az istennőnek kozmikus szerepe is van, ehhez kapcsolódik a „Horizont úrnője” jelző. Benne látták az északi féltekén található, fáraókori víziló csillagkép megtestesülését, mely magába foglalta a cirkumpoláris csillagok egy részét. Ebben a csillagászati szerepében található ábrázolása a Királyok Völgyében, I. Széthi (XIX. dinasztia) sírjában, Tharwas (TT 353) és Szenenmut (TT 232) sírjában, Théba nyugati partján és a III. Ramszesz medinet habui templomának Ozirisz kápolnájában.
A 26. dinasztia idején a vízilóalakú istennők szerepe kiegészül, hónapistennő funkciót is betöltenek.
Taweret a görög-római kori templomok ún. "születési házainak" (mammiszi) ábrázolásain az újszülött gyermekisten védelmezői között szerepel.
Gyakran azonosították más istennőkkel. Mint anyaistennő, leginkább Ízisszel, vagy Hathorral azonosul, akinek jellegzetes fejdíszét sokszor viseli. A Halottak Könyve 186. fejezetének vinyettáján együtt jelenik meg a két istennő, közvetlenül azonosítják őket egymással, mivel a szövegben csak Hathorról esik szó. A Metropolitan Múzeum egyik sztéléjén Teje királyné vonásait hordozva Mut istennőnek mutat be áldozatot, akit szintén tiszteltek Hathor egyik formájaként.
Karnakban templomot emeltek számára. A Wilbour papirusz szerint a Hardai nomoszban található Temetben is rendelkezett templommal. Deir el-Medinében szentélyt emeltek a tiszteletére, ahonnan rengeteg libációsedény és sztélé került elő. Írásos forrásokból tudjuk, hogy a görög-római korban Oxyrhychosban[3] és Papremisben[4] volt szentélye. Oxyrhychosban Széthel együtt tisztelték, mint Thoérisz-Athéné.
A kereskedelemnek köszönhetően Egyiptomon kívül is megjelenik. Ábrázolása megtalálható Krétán, ahol a víz istennőjeként tisztelték, valamint a núbiai Kermában és Meroéban.
|
|
|
|
|
Taweretet formázó fajansz amulett a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből. A képre kattintva egy 2007. november 23-án készített, nagyobb méretű fotómat láthatod az amulettről. |
Gyönyörű Taweret istennő figurás aranynyakék részlete. A lánc 36 darab 1,5 cm magas figurából és 37 összekötő elemből áll. Feltehetőleg későkori. A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének darabja. |
Pabasa készíttette ezt a 96 cm magas szobrot, 26. dinasztia. |
Ajánlott linkek:
Feltétlenül nézzétek meg a képeket! :)
1. Ametisztből készült Taweret amulett a 18. dinasztia idejéről (Metropolitan Múzeum):
http://www.insecula.com/oeuvre/photo_ME0000049356.html
2. Macska, vagy inkább oroszlánfejű Taweret amulett a 25-26. dinasztia korából. (Metropolitan Múzeum)
http://www.insecula.com/oeuvre/photo_ME0000049397.html
3. Penbuy sztéléje Deir el-Medinából a 19. dinasztia idejéről.
http://www.insecula.com/oeuvre/photo_ME0000040127.html
http://www.insecula.com/oeuvre/O0005779.html
Felhasznált irodalom:
Richard H. Wilkinson, The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, (The American University in Cairo Press, 2003)
George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)
Donald B. Redford (Editor in chief): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt (Oxford University Press, 2001)
Lexikon der Ägyptologie Band VI, 494.
Nagy István, Vezető az Egyiptomi Kiállításhoz, Szépművészeti Múzeum ( Budapest, 1999)
