Méh

 

Az egyiptomiak ételeiket mézzel, datolyával vagy a szentjánoskenyérfa gyümölcsével édesítették. A méz gyakori összetevője a gyógyszereknek is. A sebek tisztítására szívesen használtak mézes kenőcsöket. A méz sebfertőtlenítő hatása tudományosan is igazolt, de emellett hatékony immunerősítő is. Szintén a méhek termelik a peték üregeit lezáró, koncentrált táplálékkal dúsított viaszt, mely a propolisz alapanyaga. Ezt ma is széles körben alkalmazza az orvostudomány. Az egyiptomiak a vadméhek mézét is gyűjtötték, de tervszerű méhészkedéssel is foglalkoztak.

 

A méh elsősorban a Napistenhez kapcsolódott, egy mítosz szerint ugyanis Ré könnyei méhek formájában estek a földre. Ugyanakkor több más istennel is kapcsolatba hozták, különösen Amonnal, Minnel és Neithtel. Neith szaiszi templomát úgy nevezték, pr-bjt (ejtsd: per-bit), azaz a „Méh háza”. A Kapuk könyve, 8. órájának első régiójában, Atum, Kephri és Su hangja a méhek zümmögésére hasonlít, mikor válaszolnak a Napistennek.

A méz már a történelmi idők kezdete előtt igen fontos termék lehetett, mert az írás kialakulásának korában a méh hieroglifa – mely a méz és a méh írására egyaránt szolgált – az uralkodó személyéhez kötődött, igy a méh az 1. dinasztia óta a királyság egyik szimbóluma volt és a Római korig az is maradt. A király titulatúrájának egyik eleme volt a nisw-bjt név, melyben a méh Alsó-Egyiptomot jelképezte és a király uralmát is kifejezte az ország ezen régiója felett. Valószínűleg ez vezetett ahhoz, hogy a bjt szót alkalmanként használták az alsó-egyiptomi Vörös korona megnevezésére is. Talán a király döntött a méz elosztásában, mint ahogyan a fáraókorban a papiruszgyártás is uralkodói monopólium volt. Az adók között és az uralkodó templomoknak tett adományaiban is szerepel a méz.

 

Az egyiptomi mézméh (Apis mellifica fasciata) tartásának legkorábbi bizonyítéka az 5. dinasztia idejére tehető. Niuszerré Abu Gurobban található naptemplomában, az évszakok termében, egy relief szélén még éppen felismerhető egy méhészet, mely egymásra helyezett hasas agyagkaptárakból áll. Egyiptomban a méhészet egészen a modern korig számos ilyen agyagkorsószerű kaptárból épült fel, amelyben a méhek a méhsejteket építik. Kinézetük az Óbirodalomtól szinte változatlan maradt. Egyik oldalán repülhettek be a méhek, a másik oldalán keresztül pedig füsttel űzték ki a méheket akkor, amikor az értékes mézet kivették.

Számos ábrázolás mutatja be a méhészet különböző aspektusait, a méz begyűjtését és feldolgozását. Az Újbirodalom korából is ismertek ilyen ábrázolások, például a 18. dinasztia idején, Hatsepszut uralkodása idején magas pozíciót betöltő Amenhotep sírjából, valamint a 19 dinasztia korából Rekhmiré vezír thébai örökhajlékából. A 26. dinasztia idején a magasrangú hivatalnok Pabasa sírjában a méheket úgy örökítették meg, amint csőszerű kaptáraik körül nyüzsögnek, a felette lévő regiszterben pedig újra megjelennek, miközben egy ember a begyűjtött mézet beleönti egy edénybe. A méhek ezeken az ábrázolásokon úgy jelennek meg, ahogyan bjt hieroglif jelként is.

 

A méh pozitív asszociációi és hasznossága ellenére egy veszélyes, csípős rovar, és erre a tényre vezethető vissza, hogy ábrázolásai gyakran szándékosan hiányosak, általában az állat fejét hagyják le, hogy a képet ártalmatlanná tegyék.

 

Carol Andrews az Amulettek az ókori Egyiptomban cimű könyvében azt irja, hogy a méh alakú amulett főként az Óbirodalom végére és az I. Átmeneti korra jellemző. Az internet segitségével azonban találtam egy későkori példányt is, melyet megtaláltok az ajánlott linkek között. A túlviághit demokratizálódásának egyik bizonyitéka, hogy nem királyi személyek sirjában uralkodói jelvényeket formázó amuletteket is elhelyeztek. Néhány áttört, finoman megmunkált példány fajanszból vagy aranylemezből készült, de többségük durvább kivitelezésű, ezeket karneolból, szerpentinből, mészkőből vagy fajanszból formázták meg. A királyi jelvények a hatalmat és az erőt jelképezik vagy – mint az ureusz – hatékony védelmezők, melyekre az elhunyt is vágyott a túvilágon.

 

Hieroglif

Átírás

(MDC-ben)

Ejtsd

Jelentés

bjt

bit

méh

afj n bjt

afi en bit

mézméh

bjt

bit

méz

byby

bibi

darázs

 

 

Kép:

 

Méhészkedés Pabasa sirjában (TT279).

A felvételt köszönöm Haroldnak.

 

 

Ajánlott link:

1. Karneol méh amulett, 8-12. dinasztia.

http://metmuseum.org/Collections/search-the-collections/555582?rpp=20&pg=1&rndkey=20140104&ao=on&ft=*&when=8000-2000+B.C.&what=Carnelian&pos=9

 

2. Kék fajansz méh amulett, magassága 2,5 cm és hossza 2,4 cm. Egyiptom, Későkor (i.e. 664-323). Magángyűjteményből.

http://www.newfocuson.com/uploads/images/image/1212.jpg

 

 

Készítette: Maatkara

 

 

Felhasznált irodalom:

Richard H. Wilkinson – Reading Egyptian Art, A hieroglyphic guide to ancient egyptian painting and sculpture (Thames and Hudson, 1992)

Das Tierwelt des Alten Ägypten – Joachim Boesneck (C.H. Beck, München, 1988)

Carol Andrews, Amulets of Ancient Egypt (University of Texas Press, 1998)

Győry Hedvig: "Tölts be száztíz évet a földön és tagjaid maradjanak erősek" - Életmód és egészség az ókori Egyiptomban (Kriterion, 2003)