A szájmegnyitási rituálé és a Halottak könyve tábor a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetemen

2020. július 3-5.

 

Újabb Vámbérys táborról számolok be nektek. Pénteken személyesen vettem részt az előadásokon. Nagyon jó volt látni a sok új arcot, aki rátalált az intézményre. Remélem, hogy többször is találkozunk még, esetleg tanulmányi kiránduláson is. Szombaton és vasárnap zoomon keresztül követtem az órákat, Nehebkau viszont kezdettől fogva zoomon vett részt az előadásokon. Előadónk ez alkalommal dr. Bartos Zoltán, egyiptológus volt, a témakör pedig a túlvilág elképzelések, azon belül a Halottak könyve és a temetési szertartás szerves részét képező szájmegnyitási rituálé.

A Halottak könyvéről már több előadótól hallottam előadást a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem berkein belül, de mivel minden évben érkeznek új hallgatók, ezért olykor újra előkerül egy-egy korábbi téma. Gondolhatnátok, hogy rendben, de minek egy témával többször is foglalkozni, miért érdemes még egyszer egy másik előadótól meghallgatni? Nos azért, mert bár a téma ugyanaz, mégis minden előadó tud valami plusszal, vagy újdonsággal, vagy érdekességgel szolgálni, esetleg egy újfajta módszerrel, amivel ő közelítette meg a dolgot. Esetleg ajánl új szakirodalmat, vagy mutat olyan leletet, amit még nem ismert az ember. Ez a szakma is folyamatosan fejlődik, ahogy újabb és újabb leletek kerülnek elő, újabb és újabb publikációk jelennek meg.

 

A Halottak könyve tulajdonképpen olyan varázsszövegek gyűjteménye, mely felkészítette az embereket a túlvilági életre, felruházta azzal a tudással, mely szükséges volt ahhoz, hogy az elhunyt örök időkön keresztül eligazodjon a Túlvilág különböző tájain, elősegíti, hogy isteni lénnyé, akhhá váljon. A magánszféra számára készült, de egyes fejezetei az uralkodó és családtagjai sírjaiban, illetve sírmellékletein is ábrázolásra kerülhettek. A II. Átmeneti korban, a 17. dinasztia idején jelent meg és a Római korig használatban volt. Korábbi előzményekre megy vissza, hiszen több mondást a Középbirodalom korára jellemző Koporsószövegekből vettek át, mint például a Halottak könyve. 6. fejezete, az usébti formula, mely a Koporsószövegek 472. mondása. Egyes fejezetek viszont egészen az Óbirodalom korára jellemző Piramisszövegekig nyúlnak vissza. Az ókori Egyiptomiak a Halottak könyvének a prj.t m hrw (ejtsd: perit em heru) címet adták, mely nagyjából azt jelenti „kijövetel nappal”. Kezdetben múmiapólyákon és koporsókon jelent meg, nem sokkal később már papiruszokon, valamint sírok falain is megtalálható volt. Egyes fejezetei ugyanakkor sírmellékletekre kerültek, a 6. fejezet például az előbb már említett usébtikre. A Halottak könyve szövegeinek kétféle válogatása ismert, a thébai (Újbirodalom) és szaiszi (Későkor). Az egyes fejezetek szövegeihez vignetták tartoznak, ezek a lényeget képileg megjelenítő ábrák.

 

A Halottak könyvéről már készítettem cikket korábban a weboldalamra, itt olvashatjátok el:

http://maatkara.extra.hu/temetkezes/halottak_konyve.htm

 

A továbbiakban rátérek a számomra újdonságnak számító szájmegnyitási rituáléra. dr. Bartos Zoltán négy 90 perces óra keretében mutatta be, hogy miről is szól ez tulajdonképpen.

 

Kha Halottak könyve papiruszának részlete. Újbirodalom, 18. dinasztia.

 

A fenti képen Kha építész Halottak könyve papiruszának részlete látható, a fotót Torinóban készíthettem. Kha Deir el-Medinában élt az Újbirodalom korában, a 18. dinasztia idején. A jelenet jobb oldalán végzik el a szájmegnyitási rituálét a halott sír előtt álló koporsóján.

A szájmegnyitási rituálé során a túlvilági vagy a kultikus szférához tartozó tárgyakat élettel töltötték meg. Valószínűleg egy az Óbirodalom korabeli, vagy még korábbi szobor rituáléra vezethető vissza, amit eredetileg a halott király szobrán hajtottak végre. Tulajdonképpen ekkor végezhették el a szobron a befejező, utolsó simításokat. A szöveg azt sugallja, hogy ekkor fejezték be a száj és a szemek kivésését vagy kifaragását.

Kezdetben a halott szobrán, később magán a múmián hajtották végre, de alkalmazták új építésű templomoknál is, hogy a falakat borító jelenetek élettel teljenek meg. A rituálét végrehajthatták továbbá usébtiken, szkarabeuszokon, szent állatok múmiáin is.

Maga a rituálé az Óbirodalom korától a Római korig ismert volt, de az Újbirodalom idejétől jelenik meg a thébai sírokban. Legteljesebb változata Rekhmiré sírjában található. 75 fejezetből áll. Több segédeszközt is használtak, a rituálét számos tisztító- és öltöztető szertartás, étel-, ital- és tömjénáldozat bemutatása kísérte. A rituálé állandó részt vevői a szem-pap, aki szimbolikusan az elhunyt legidősebb fia, vagyis a király esetében a trónörökös; valamint a heri-heb pap más néven felolvasópap, aki a rituálét kísérő szövegek recitálását végzi.

A Szájmegnyitási rituálé szorosan kapcsolódik a balzsamozási rituáléhoz, a poszt-balzsamozási rituáléhoz, illetve a temetési rituáléhoz. A célja, hogy visszaadja a halott érzékszerveinek funkcióit és ezáltal alkalmassá tegye a túlvilági életre, arra, hogy a megigazult halott fogadni tudja az áldozatokat a túlvilágon. A rituálé óegyiptomi címe többféle, de nagyon hasonló változatban maradt fenn, például “A szobor szájának megnyitása az Arany-Házban”. Az Arany-Ház ez esetben valószínűleg a szobor elkészítésének helye, vagyis a műhely.

Jan Assmann foglalta össze legalaposabban a halotti rituálék összefüggéseit az „Altägyptische Totenliturgien II: Totoenliturgien und Totensprüche in Grabschriften des Neuen Recheis című munkájában, mely 2005-ben jelent meg.

 

 

A következő képen egy szájmegnyitási készlet modellje látható az Óbirodalom, azon belül az 5-6. dinasztia korából, a Metropolitan Múzeum gyűjteményéből. Középen látható egy eszköz, amelyet a rituálé során használtak, ez az úgynevezett peszeskaf. Eredetileg az újszülött köldökzsinórjának elvágásához használták ezt a fajta vágószerszámot.

 

Szájmegnyitási készlet modellje.

Forrás: The Met

 

Más különleges “eszközöket” is használtak a rituálé során, ilyen például a marha egyik mellső lába, illetve az ennek alakjára emlékeztető netjeri-eszköz. A marhacomb a Meszehtiu csillagképpel és így Széthtel volt azonos, az elhunytnak való átnyújtása Ozirisz ellenségeinek Hórusz általi szimbolikus legyőzésének felelt meg. A netjeri-eszköz is erre utal. Ez tulajdonképpen egy véső: egy fa nyél, amire rá van kötve egy kis fém, a szöveg szerint ez meteorvas volt. Az alábbi képen Nina de Garis Davies fakszimiléjének részlete látható, Piary sírjának egy jelenetével (Újborodalom, 18. dinasztia) A szem-pap a netjeri eszközzel megérinti az elhunyt orrát.

 

Szájmegnyitási rituálé részlete Piary sírjából (TT139)

Forrás: The Met

 

A 27. jelenetben a halott száját a wer-hekau varázseszközzel érintik meg. Ez egy kígyótestű, kosfejű bot, a kosfej ureusz-kígyót is viselhet. Az alábbi képen Hunefer (Újbirodalom, 19. dinasztia) Halottak könyve papiruszának részlete látható.

Ezen az elhunyt koporsója vagy múmiamaszkot viselő múmiája felé éppen a wer-hekau eszközt tartják. Bal oldalon a szem-pap egy tisztító és füstölő áldozatot mutat be. A kezében jól látható a tömjén füstölésére használt sólyomfejben végződő, kar alakú füstölő, a szehotepi füstölő.

 

Hunefer Halottak könyve papiruszának részlete.

Forrás: British Múzeum

 

Hunefer Halottak könyve papiruszának részlete.

Forrás: British Múzeum

 

A siratóasszonyok csoportja mellett a temetési menet részeként megjelenik egy csapat férfi is. Ők a kilenc barát, akiket a Hórusz-fiúkkal azonosítottak mitikus szinten. Ők tulajdonképpen az elhunyt férfi családtagjai és barátai, akiknek különböző szerepe van a temetés során. Például ők viszik a koporsót és a halotti felszerelést. A temetés során több olyan “szereplő” van, akinek van mitikus megfelelője, ez nem meglepő, hiszen a halott Ozirisszel azonos, és az ő temetése tulajdonképpen minden temetés mintaképe lett. A siratóasszonyok Ízisszel és Nephthüsszel azonosíthatóak, a szem-pap Hórusszal, a heri-heb pap Thottal, a balzsamozók elöljárója pedig Anubisszal.

 

A záró előadáson dr. Bartos Zoltán bemutatta, hogy milyen új túlvilági vezetők jelentek meg az Újbirodalom korában és röviden összefoglalta, melyik miről szól. Ezek már témái voltak az elmúlt évek nyári táborainak, de igény szerint, ha összegyűlik a megfelelő számú résztvevő lehet kérni majd az ismétlésüket.

Melyek ezek?

-          Amduat

-          Tutanhamon enigmatikus túlvilági könyve

-          Kapuk Könyve

-          A Nappal és az Éjszaka Könyve

-          Barlangok Könyve

-          Aker Könyve vagy a Föld Könyve

 

Szuper volt a tábor és agyon várom a soron következőt is, melynek témája a mumifikálás lesz és dr. Győry Hedvig fogja tartani. Idén igazán el vagyunk kényeztetve.

Összefoglalómat Hunefer Halottak könyve papiruszának egy részletével zárom, amelyen a 125. fejezet, a szív mérlegelése látható. A fotót a British Múzeumban készítettem 2019-ben.

 

Hunefer Halottak könyve papiruszának részlete.

 

Hunefer az “Isteni áldozatok írnoka”, a “Királyi marhacsordák felügyelője” és I. Széthi birtokainak felügyelője volt. Anubisz a Kettős Igazság (a teljes igazság) Csarnokába vezeti Hunfert, ahol a 42 tagú (csak néhányat ábrázoltak közülük a jelenet tetején) túlvilági bíróság előtt mérlegre teszik a szívét Maat, az igazságot és a világrendet megszemélyesítő istennő tollával szemben. Hunefer eközben tagadja, hogy bármilyen bűnt elkövetett volna, de azért Anubisz felügyeli a mérleg nyelvét, nehogy gond legyen. Ha ugyanis a mérleg kibillen az egyensúlyból, akkor Ammit a halottfaló felfalja az elhunyt szívét és így az második halált hal, vagyis végleg megsemmisül. Thot az istenek írnoka jegyzi fel a mérlegelés eredményét. Miután minden rendben lezajlott Hórusz Ozirisz elé vezeti az akhhá vált Hunefert.

 

 

Készítette: Maatkara

Közzétéve: 2020.07.11.