Forrás: wikipedia

Kákosy László professzor úr a magyar egyiptológia egyik kiemelkedő alakja volt. 1932-ben született Budapesten. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanult régészetet és ókori keleti történelmet. Mesterei Dobrovits Aladár és Wessetzky Vilmos voltak. Dolgozott  a Szépművszeti Múzeumban, majd 1960-tól az ELTE ókori közel-keleti történelem tanszékén. 1972-ben (más forrás szerint 1974-ben) a tanszék vezetője lett. Részt vett az 1964-ben kezdődött magyar núbiai leletmentő akcióban Abdallah Nirqiben. Neki köszönhető, hogy 1983-ban létrejött az egyiptológiai tanszék, amelyet 1998-ig vezetett. Ebben az évben indította el és haláláig vezette a Dzsehutimesz (TT32) thébai sírjának feltárását Egyiptomban. 1992-ben Széchenyi díjban részesült. 1996-ban a Heidelberg Akadémia levelező tagja lett, 1998-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Megtisztelő, hogy hallhattam előadásait például a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetemen, ahol egyébként a bal odalon látható fotó is készült róla. Az ókori Egyiptom iránt érzett szenvedélyem pedig részben a "Ré fiai" című, 1979-ben megjelent könyvének köszönhető.

Szerpentinből készült Hórusz-sztélé, késő Ptolemaiosz-kor (Kr.e. 2 - 1. század)

Kákosy László magángyűjteményéből.

Hórusz-sztélé felső töredéke, késő Ptolemaiosz-kor (Kr.e. 2 - 1. század), anyaga mészkő.

Kákosy László magángyűjteményéből.

Ízisz istennő mészkőből készült gyógyító-szobra, kora Ptolemaiosz kor (Kr.e. 4 - 3 század).

Kákosy László magángyűjteményéből.

Ízisz istennő szobrának hátoldala. Kora Ptolemaiosz kor (Kr.e. 4 - 3 század).

Kákosy László magángyűjteményéből.

Bész istent ábrázoló relief, Későkor (Kr.e. 7 - 4. század), anyaga mészkő

Egyiptomi gyűjtemény

Bész istent ábrázoló terrakotta relief, Római kor (Kr.e. 1.  - Kr. u. 1. század)

Egyiptomi gyűjtemény