Tutanhamon - Rejtélye és kincsei régészeti rekonstrukciós kiállítás

2019.11.08. – 2020.03.01.[1]

 

Többen kérdezték tőlem, hogy érdemes-e megnézni ezt a kiállítást, mivel “csak” másolatokról van szó. Én olyan szerencsés vagyok, hogy Tutankhamon[2] kincseinek eredetijeit is láthattam Egyiptomban, a Tahrir téren álló Egyiptomi Múzeumban, mégis úgy gondolom, hogy igen, érdemes megnézni ezt a kiállítást a Király utcában.

 

A Howard Carter által 1922. novemberében felfedezett sír több mint 5000 tárgyat rejtett. Egy részük sokáig Kairóban, az Egyiptomi Múzeum kiállítótermeiben volt látható. Azonban sokat közülük helyhiány vagy restaurációs okokból a raktárban őriztek. A talán 2022-ben megnyíló GEM vagyis Nagy Egyiptomi Múzeum egyik funkciója éppen az lesz, hogy Tutankhamon kincseinek végleges otthont adjon. Számos olyan tárgy is látható lesz, ami korábban nem. A terv az, hogy ezek után a kincsek nem hagyják majd el Egyiptomot.

 

Biztosan tudjátok, hogy az eredeti Tutankhamon kincsek egy kis töredéke éppen világkörüli úton van. Megtekinthető volt az Egyesült Államokban és Franciaországban és jelenleg éppen Angliában, Londonban állomásozik. Az eredeti tárgyakat bemutató kiállításon korábban nagyjából 50 tárgy volt megtekinthető, a mostanin viszont mintegy 150 db. Ezt a kiállítást, csak a gazdag országok engedhetik meg maguknak, Magyarországon sajnos nem lesz megtekinthető. Aki tehát nem teheti meg, hogy repülőre pattanjon és Egyiptomban, vagy most éppen Londonban megnézze az eredeti leleteket, annak kiváló lehetőség a budapesti kiállítás, de nem csak azoknak.

 

Szerintem a másolatok készítése nem ördögtől való. Műkincsvédelmi szempontból nem éppen ideális ezeket a évezredes, például aranyozott fából, vagy berakott díszítésekkel, féldárgakövekből és aranyból készült tárgyakat újra meg újra be- és kicsomagolni, biztonságosan szállítani. Néhány évvel ezelőtt egyébként az egyiptomi parlament határozatban megtiltotta a kincsek kiállítási célokra történő kivitelét. A kikölcsönzési díj azonban sok millió dollár bevételt jelent Egyiptomnak, ezért a tilalmat nem sokkal később hatályon kívül helyezték. A jelenleg Budapesten látható, a replikákat világszerte több mint tíz éve bemutató kiállítás nagyban hozzájárul az eredeti példányok védelméhez.

 

A kiállítás egyedülálló módon lehetővé teszi az emberek számára azt, hogy a kincseket és a temetkezési tárgyakat olyan elrendezésben fedezzék fel, ahogyan azokra 1922-ben Carterék rátaláltak. Ezek a hihetetlenül látványos installációk, melyek segítségével tulajdonképpen életre kel a felfedezés, az eredeti tárgyakkal kivitelezhetetlenek.

 

https://scontent.fbud4-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/p720x720/81623454_1859456967524056_2695812630802595840_o.jpg?_nc_cat=100&ccb=2&_nc_sid=32a93c&_nc_ohc=XCma23QzkPsAX_mAKKN&_nc_ht=scontent.fbud4-1.fna&tp=6&oh=a912163917e3c5f2f0d016d1ee388539&oe=5FBE586C

Az úgynevezett kincseskamra részlete Anubisz szentélyen ülő szobrával.

 

https://scontent.fbud4-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/p720x720/81591469_1859346610868425_8401732518113443840_o.jpg?_nc_cat=100&ccb=2&_nc_sid=32a93c&_nc_ohc=oH5ZzPs9JScAX9nOXBv&_nc_ht=scontent.fbud4-1.fna&tp=6&oh=97ed36324416022df7e6dd420f92aa77&oe=5FBF1975

A kiállításon készült színes fotóm, rajta jobb oldalon az 1922-ben készült fotó a tárgyakról. Lélegzetelállító, nem igaz?

 

Említettem, hogy az eredeti leleteket bemutató kiállításon jellemzően mennyi tárgy látható, itt csaknem 900 darab sírmelléklet, sírfelszerelés tekinthető meg a múmiaformájú koporsóktól a hatalmas szentélyeken át a csodálatos ékszerekig. Az érdeklődők elvárásai magasak (ez így is van jól) és talán fenntartással viseltetnek a replikák iránt. Éppen ezért, ezeket a másolatokat egyiptológiai ellenőrzés mellett készítették egyiptomi mesteremberek kairói műhelyekben, a legmagasabb minőségi és hitelességi követelmények alapján. Nem túlzom, amikor azt mondom, hogy a replikák maguk is műremekek. Nem véletlen, hogy több millió látogatót ámulatba ejtettek már. Ugyanakkor tény, hogy az eredeti tárgyakat körülvevő aura - az a több ezer év történelem - a másolatokban elvész. Az anyaghasználat esetében is kompromisszumot kellett kötni bizonyos esetekben, az eredetileg 110 kilós tömör aranykoporsó másolata például vörösrézből készült, melyet arannyal vontak be.

 

Az aranykoporsó másolata a replika kiállításon.

 

A régészeti leletek védelme érdekében az eredeti tárgyakat vitrinben tárolják, amelyek olykor bizony ujjlenyomatosak, vagy a fényviszonyok miatt tükröződnek. Ezen a kiállításon a tárgyak nagy része szabadon van, sokkal jobban szemügyre vehető.

Nagyon jók a tárlatot kísérő információs táblák, amelyek segítségével még jobban megismerkedhetünk a sírral, a felfedezéssel, Carter munkájával, az ókori Egyiptommal, Tutankhamonnal és korával. Az alábbi képen látható Howard Carter eredeti rajza öt amulettről, pontosabban az arról készített fénykép, közülük négynek a másolata egyébként itt van a kiállításon.

 

 

A Tutankhamon replika kiállításon készült fotóm.

 

Kairóban az aranytárgyak nagy részét tilos fényképezni – például az arany belsőkoporsót, vagy az múmiamaszkot. Ez még most is így van, amikor egyébként engedélyezett mobiltelefonnal a múzeumokban a fotózás. Itt nincs megkötés, ezen a kiállításon minden szabadon fotózható, ahogyan az alábbi karperec és fejék is.

 

Ureuszkígyó kapcsokkal ellátott, arany és drágakő korongokból készült karperec.

 

A király szesed-fejpántja, amelyen Felső- és Alsó-Egyiptom védőistennője Nekhbet (keselyű) és Uadzset (kígyó) látható. Ők a király védelmezői is.

 

A kiállításon egyébként megcsodálhatjuk a Tutankhamon Királyok Völgyében található sírjának falát díszítő jeleneteket is, sőt ezeket az információs táblákon el is magyarázzák a számunkra. Egyiptomban Kairóba, majd Luxorba is el kellene utazni ahhoz, hogy a sírmellékletek és magát a sírt is megnézzük.

 

Az északi fal utolsó képsora Tutankhamont és halhatatlan káját Ozirisz társaságában ábrázolja.

 

Szomorú esemény történt 2011-ben, amikor a forradalom alatt betörtek az Egyiptomi Múzeumba és több tárgyat tönkretettek. Sajnos van olyan a Tutankhamon kincsek között, ami megsemmisült, nem tudták már restaurálni, ezért ma már csak fotók, illetve az ehhez a kiállításhoz készült replika formájában ismerhetjük, ilyen például Menkeret szobra.

Menkeret férfialakban ábrázolt isten, a fején egy lepelbe burkolt királyfigurával, melyet egyes leírások “hatalom” szóval illetnek. Elképzelhető, hogy Menkeret a királyi hatalom megtestesülését emeli az ég felé. A Menkeret-csoportot kizárólag temetési szertartásokból és túlvilágkönyvekből ismerjük.

 

https://scontent.fbud4-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/p720x720/82457430_1859402907529462_5457911029482651648_o.jpg?_nc_cat=105&ccb=2&_nc_sid=32a93c&_nc_ohc=12sme_KTY7sAX_CPaN7&_nc_ht=scontent.fbud4-1.fna&tp=6&oh=8ddeda81acdb9e57f832ef279c85ba55&oe=5FBD7074

Menkeret isten felemeli a királyt.

 

Végül mutatok nektek olyan képeket is, amelyeken össze tudjátok hasonlítani az egyik szobrot az eredetijével. Döntsétek el ti, hogy mennyire pontos a másolat!

 

  

Balra a replika kiállításon megtekinthető Ptah szobor, míg a jobb oldalon az éppen Hurghadában kiállított eredeti Ptah szobor látható.

 

A Tutankhamon replika kiállításon készült fotóim galériája az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:

https://goo.gl/photos/N1Cqft8eUJwf9ypy9

 

Írta: Maatkara

Közzétéve: 2020.01.07.


 

[1] Eredetileg a fenti időpontban rendezték meg a kiállítást, de a Covid járvány miatt a tárlatot többször bezárták, újranyitották és meghosszabbították, ha jól emlékszem, végül 2021. januárjáig.

[2] A kiállítás címétől eltérően én úgy írom a cikkben a nevet, ahogyan Kákosy professzor úr könyveiben is szerepel.