2020. november 27.

 

A pandémia miatt idén online formátumban élvezhettük a Kutatók éjszakája előadásait. Ezúttal egy olyan előadást választottam, amelyikre személyesen biztosan nem tudtam volna elmenni. dr. Priskin Gyula a Szegedi Tudományegyetem BTK Ókortörténeti Tanszékének egyetemi adjunktusa érdekes témát választott, az ókori Egyiptom táblajátékairól beszélt nekünk.

 

Az ókori Egyiptom bármely társadalmi rétege játszhatta, mivel a játéktáblák egyszerűen a homokba is rajzolhatók. A rájuk vonatkozó forrásaink sírábrázolások, konkrét játéktáblák és a hozzájuk tartozó figurák. A sírábrázolások között a legkorábbiak közé tartoznak azok, amelyek Hesziré Szakkarában található sírjában láthatók. Hesziré Dzsószer fáraó (3. dinasztia) egy magas rangú hivatalnoka volt. Három társasjátékot is megörökítettek masztabájában, a mehent, a szenetet és a ment illetve a hozzájuk tartozó kiegészítőket. Idu sírjában szakkarai sírjában (6. dinasztia) pedig egy olyan ábrázolás található, melyen játék közben jelennek meg az emberek.

Konkrét játékszabályok nem maradtak fenn az ókori Egyiptomból.

 

Mészkőből készült mehen vagy kígyójáték a British Múzeum gyűjteményében. Archaikus kor. Balra fent három oroszlánfigurát is láthattok.

Saját fotó

 

A mehen stratégiai játék lehetett. Jellegzetes, feltekeredő kígyót formázó táblán játszották. A Predinasztikus kortól ismert. A tábla kiegészül egy trapéz alakú toldalékkal, amit képi ábrázolásokon látni, ez talán egyfajta parkoló lehetett a bábuk számára. A játékfigura készlet oroszlánokból és golyókból állt. A játék célja az lehetett, hogy a játékos az oroszlánját bejuttassa a kígyó fejénél található körbe. Később, az Újbirodalom túlvilági vezetőiben a Mehen-kígyó (tekeredő) a Napisten védelmezője a túlvilági útja során. Rituális jelentéssel is bírt a játék játszása. Feltehetőleg a Napistennel egyesült szimbolikusan az a játékos, akinek az oroszlánfigurája bejutott a középső körbe, emellett a Mehen-kígyó védelmébe került. Ez a játék i.e. 2200 körül eltűnik az ókori Egyiptomból, rituális szerepét a szenet veszi át. Ugyanakkor felmerült, hogy a Szudánban előforduló hiéna játék a Mehen tovább élése.

 

Elefántcsontból készült fekvő oroszlánt formázó játékfigurák a British Múzeum gyűjteményében. Abüdoszból kerültek elő és az 1. dinasztia idejéről származnak. A legalsó, megégett példány Dzser fáraó sírjából van.

Saját fénykép

 

A men játék az 1. dinasztia idején volt népszerű, de az Óbirodalom közepén eltűnt.

Egy téglalap alakú táblán játszották, amelyen 13 vagy több mező volt. Két játékos játszhatta öt-öt hosszúkás „bábúval”[1], amelyekkel valószínűleg versenyeztek a táblán. A lépések számát feltehetőleg dobópálcák segítségével döntötték el.

 

A szenet a 3. dinasztiától ismert és még a Római-korból is vannak rá vonatkozó forrásaink.

Általában két játékos játssza, de egy ember is játszhatta magában. A kellékek egy 30 mezőre oszló tábla, kúp és orsó alakú bábuk. Dobópálcák vagy dobócsont[2], utóbbi az Újbirodalom idején jelenik meg. A táblán találhatóak különleges mezők, melyeket eltérően jelölhettek az egyes táblákon. A 15-ös mező például pozitív jelentésű, ahogy pozitív lehet a nefer hieroglifákkal jelölt mező is. Valószínűleg negatív jelentésű lehetett a víz hieroglifával jelölt mező. Versenyszerű játék lehetett, az nyert, aki hamarabb le tudta léptetni a bábuit a tábláról. Szimbolikus jelentéssel is bír, a túlvilágon való áthaladást jelképezi. A Halottak könyve 17. fejezetének vinyettáján az elhunyt szenetet játszik. Torinóban őriznek egy 20. dinasztia korabeli papiruszt, amely a szenet játék rituális jellegéről szól.

 

Újbirodalom korabeli szenet tábla (EA66669), előtte két fa dobópálca (EA20935, EA26686)

Forrás: British Museum

 

A szenet tábla másik oldalán általában a 20 mezős játék vagy merimaat játék van. Ez a Közel-Keletről érkezett, a hükszoszok révén terjedt el Egyiptomban.

 

Írta: Maatkara

Közzétéve: 2021.12.08.