Egyiptológia a Kutatók Éjszakáján - 2018

2018. szeptember 28.

Idén látogattam el először a Kutatók Éjszaka rendezvényre. Két egyiptológiai előadást hallgathattam meg az ELTE BTK Egyiptológiai tanszékén.

Elsőként Fullér Andrea mutatta be kutatási területét, mely a bronzplasztika, azon belül a 22-26. dinasztiák közötti időszak női bronzplasztikái. Előadásának címe: Amon istenfeleségei aranyban. Ezek a női bronzplasztikák ugyanis az Amon istenfeleségekhez és legbelső körükhöz köthetőek.

Jelenleg 15 darab ilyen szobrot ismerünk, a lelőhelyük Théba. Viszonylag nagyméretűek, magasságuk a fél méterestől a majdnem méteresig terjed. Közös jellemzőjük, hogy az istenfeleségek rövid parókát viselnek, a ruhaviseletük nagyon hasonló és valamilyen rituális tevékenységet végeznek. Előadónk rámutatott arra, hogy mennyire hiányos az ismeretünk a III. Átmeneti korról, amikor az ország uralkodói északról kormányoztak. A Delta-vidékről azonban nagyon kevés a lelet, egyrészt ez egy sűrűn lakott területe a mai Egyiptomnak, másrészt a magas talajvíz nem tesz/tett jót az ókori emlékeknek és nehezítik a feltárásokat is. A korszak tárgyi leletei jellemzően Egyiptom déli részéről származnak.

Az ókori egyiptomiak már az Óbirodalom végétől készítettek bronz szobrokat, például ott vannak I. Pepi szobrai. Az istenfeleségek bronz szobrai viaszveszejtéses technikával készültek, a vizsgálatok alapján a vázuk vas és fejjel lefelé öntötték ki őket. A vizsgálatukat egyébként egy szerencsétlen baleset indította el, a Leiden kiállított szobrot ugyanis egy látogató leverte és emiatt darabokra törött, restaurálni kellett.

A restaurált szobor 2018 nyarán, Leidenben

Saját felvétel

Az istenfeleség hivatalát I. Jahmesz (Újbirodalom, 18. dinasztia) hozta létre, és Jahmesz-Nefertari királyné volt az első, aki betöltötte ezt a pozíciót. A 21. dinasztiától szüzességi fogadalmat tettek, ettől kezdve az istenfeleség utódját adoptálta, aki mindig az éppen aktuális uralkodó egyik leánya volt. Az istenfeleségek beléphettek a szentélybe és elvégezhették az ellenség elégetése rituálét, valamint az esti ételáldozatot. A 22. dinasztiától kezdve pedig felajánlhatták Amonnak a Maatot is. Hozzájuk köthető egy speciális korona, amikor egy mödiusz tetején elöl egy kobra ágaskodik, háta mögött egy keselyű tárja ki a szárnyait.

A szobrok töredékesek, de mégis kikövetkeztethető, hogy milyen tevékenység közben örökítették meg a hölgyeket: például szisztrumokat tartva, nu edényeket tartva, vagy a Maat felajánlása közben. A legépebb példány Karomamát ábrázolja és a Louvreban látható, ahol nekem volt is szerencsém megcsodálni.

Karomama szobra a Louvreban

Montázs a saját fotóimból

Karomama valószínűleg egy-egy szisztrumot tartott kezeiben. Arca, kezei és lábai aranyozva voltak, ez mára csak nyomokban fedezhető fel, de a berakásos technikával készült nyakéke, ruhájának mintája és a derekát átölelő sólyom ma is jól látható. A nyakék egyébként négyféle fémből készült: ezüst, arany, elektrum és arany-réz ötvözet. Utóbbi az ellensúly vége (vízszintes vonalak két oszlopban a jobb felső képen).

Irsay-Nagy Balázs a Királyok Völgye első korszakáról, a 18. dinasztia korabeli királysírokról tartott előadást. Megismerhettük szerkezeti felépítésüket és dekorációjukat. A legutóbbi kutatások a Királyok Völgye cseréptöredékeire irányultak, ennek során megállapították, hogy Hatsepszut uralkodásánál korábbi nem található köztük, úgy tűnik tehát, hogy az ő uralkodása idején kezdték el használni a völgyet. Az első királysír a KV20-as, ahová Hatsepszut apjával, I. Thotmesszel szeretett volna temetkezni. Mivel nagyon puha a mészkőbe vájták, a falak nem voltak alkalmasak dekorálásra, ezért mészkőlapokat helyeztek el benne, amelyeken az Amduat jelenetei láthatóak “pálcikaember” stílusban. III. Thotmesz (KV34) sírjának felépítése hasonló, de a 90 fokos törés baloldalra irányul és megjelenik benne az akna. Ő is az Amduat jeleneteivel díszíttette a sírját. A sírkamrából nyíló termek szolgáltak a sírmellékletek tárolására.

KV34, III. Thotmesz sírja

Forrás: R.F. Moran - wikipedia

II. Amenhotep újítása, hogy a szarkofágtermen belül a szarkofág mélyebben helyezkedik el, nála is az Amduat jelenetei szerepelnek a sírkamra falán. Közös jellemző ezekben a királysírokban a csillagok borította mennyezet és a falak felső szegélyén haladó heker-fríz[1]. IV. Thotmesz sírja nem készült el időben, így a sírkamra dekorálatlan maradt. III. Amenhotep sírja elrendezésben és dekorációjában követi a korszak korábbi királysírjait. Különlegessége, hogy a fáraó sírkamrájából két másik sírkamra nyílik, ezekben helyezték volna örök nyugalomra III. Amenhotep feleségét, Tejét és leányát, Szitamont.

III. Thotmesz sírjában az Amduatban megjelenő úgynevezett istenlexikon részlete.

Tiggi fotója

Az Amarna-kort követően Tutankhamont már ismét itt, a Királyok Völgyében temették el. Sírja eredetileg magánembernek készülhetett. A Királyok Völgyében temetkezhettek királyi kegyben részesített magánemberek is, de az ő sírjuk mindig dekorálatlan maradt. Előadónk figyelemmel kísérte a sírban a közlemúltban zajlott vizsgálatok eredményeit, és befejezésként ezeket meg is osztotta velünk. De, miért is kezdtél el vizsgálni a KV62-őt? A turisták lehellete és izzadsága kikezdte a Tutankhamon sír dekorációját, ezért az egyiptomiak egy tökéletes másolat felépítését tervezték, közvetlenül az eredeti mellett. Ez volt az oka annak, hogy elkezdték szkennelni a sírt. Az infravörös szkennelés eredményeit látva 2015-ben Nicholas Reeves ajtókat vélt felfedezni. Ezt követően japán kutatók radar szkennelést végeztek, ők úgy gondolták, hogy lehetnek helyiségek az “ajtók” mögött. 2016-ban a National Geographic is elvégezte a radar szkennelést, az ő eredményeik azt mutatták, nincsenek rejtett kamrák a sírban. Mivel két egymásnak ellentmondó vélemény volt, ezért egy harmadik csapat, a torinói egyetem munkatársai is engedélyt kaptak a radarszkennelés elvégzésére. Ők 2017-ben végezték el a vizsgálatot, melynek során ők is arra jutottak, hogy nincsen fel nem tárt helyiség Tutankhamon sírjában.

Egy másik, közeli helyszínen is zajlottak a programok, így átsétáltunk oda is. A Nemzeti Múzeum patinás épületében kicsit úgy érezhettünk magunkat, mint Dr. Csont, mivel emberi és állati csontokat lehetett közelről megvizsgálni, akár kézbe is venni. Az előadásokon pedig még többet megtudhattunk róluk. Nagyon érdekes volt az abonyi rézkori tömegsírokról szóló és a kölkedi avar kori, de germán települést bemutató előadás.

A Nemzeti Múzeumban

Írta: Maatkara

Közzétéve: 2018.09.28.