Ashmolean Múzeum

A 2019-es első, és ez idáig egyetlen angliai utamon az utolsó múzeum, amelynek megtekintettem egyiptomi gyűjteményét, az Ashmolean volt, Oxfordban. A múzeum ingyen látogatható, jelenleg - a covid mentes időkben - minden nap nyitva van 10 és 17 óra között. Az ókori Egyiptomot bemutató termek a földszinten találhatóak.

Az ókori Egyiptom és Szudán részleg közel 50 000 tárggyal büszkélkedik, melyek a történelem minden korszakát lefedik a prehisztorikus kortól az i.sz. 7. századig. A legtöbb lelet az 1880-as évek és 1930-as évek vége között Egyiptomban zajló brit ásatásokról származik. Az Oxford Egyetem 1910-től kezdődő Egyiptom déli részén és Szudánban végzett ásatásai adták a núbiai anyag jelentős részét. A múzeum csaknem 8000 osztrakon birtokában van, amelyek lefedik az ókori egyiptomi nyelv és írás minden fázisát. A 22-től a 27-es kiállító termeken áthaladva egy lebilincselő időutazást tehetünk. Kronológiai sorrendben mutatják be nekünk Egyiptom több ezer éves történetét.

Az első helyiség az egyiptomi civilizáció kezdetével foglalkozik a Paleolitikus kortól (kb. i. e. 1.000.000 - 10.000) az ország egyestéséig (kb. i. e. 3100). A terem központi helyét Min hatalmas mészkszobrai foglalják el, melyek Egyiptom első monumentális szobraiként ismertek, i.e. 3300-ra datálják őket. Az 1893-1894-es szezonban bukkant rájuk William Flinders Petrie Koptoszban egy templom alapja alatt. A szobrok közelében lévő információs tábla egyébként nem csak megtalálásuk körülményeit meséli el, hanem egy rekonstrukciós rajzon azt is láthatjuk, hogyan nézhettek ki egykor a mára erősen errodálódott kolosszusok.

Petrie egyiptomi ásatásai révén számos más történelem előtti egyiptomi lelet került az Ashmoleanba. Hihetetlen élmény volt látni Skorpió király buzogányfejét, bevallom meglepődtem a méretén, mely egy nagyobb sárgadinnyéével vetekszik. Azok a buzogányfejek, amiket eddig láttam jóval kisebbek voltak ennél. Számos más itt látható lelethez hasonlóan Hierakónpolisz predinasztikus kori településéről származik. A buzogányok körülbelül i.e. 3100 körül az elit szimbólumaivá váltak. Az Archaikus kor uralkodóinak szobrai ritkák, ezért is különleges a Khaszekhemet ábrázoló mészkőből faragott darab, mely a buzogányfejhez hasonlóan Hierakónpoliszban került elő. Egy aranyos oroszlánszobrot veszek szemügyre a következő felvételen. Ez is Herakópoliszból származik, azonban már az Óbirodalom korából, azon belül a 6. dinasztia idejéről. Agyagból készült és talán egy építmény bejáratát őrizte a templomkörzeten belül a párjával. Egy másik agyagoroszlán töredékeit egyébként szintén megtalálták a régészek a templomkörzet más részében. Ez a múzeum kiemelt tárgyainak egyike, nekem pedig a kedvencem ebben a gyűjteményben.

A korai időszak emlékei közül szeretnék még nektek mutatni egy ékszerekből álló együttest. Ez is Petrie ásatásanak köszönhetően jutott el az Ashmolean Múzeumba. A Badari kultúra idejéről származik, ami azt jelenti hogy körülbelül 4500 - 3850 tájáról. Az egyiptomiak már ekkor is temetkezési mellékletekel látták el halottaikat. A lazúrkő henger a nagadai 1247-es sírból került elő és annak bizonyítéka, hogy az Egyiptomban élő közösségek már ekkor kereskedelmi kapcsolatban álltak Egyiptomon kívüli területekkel, a lazúrkő ugyanis a mai Afganisztán területéről származik. A henger talán egy kanál nyele lehet. A többi ékszer Gerzából a 133-as sírból került elő. Az edények Egyiptomban készültek, de núbiai edénytípusok mintájára. A Középbirodalom idejéről a krokodilfejű Szobek szobrának töredékét “hoztam”, mely III. Amenemhat, Hawarában található piramiskomplexumából származik. Bár a templomot III. Amenemhat idején kezdték el építeni, leánya Szobekneferu fáraó volt az, aki befejeztette. Szobek Nílus- és termékenyég isten. Kultusza a korai időkre nyúlik vissza, mert feltételezhető, hogy már az 1. dinasztia idején szentélye volt a kultuszközpontjának számító Fajjumban. Tisztelete valószínűleg a krokodiltól való félelemre és az állat Nílussal való szoros kapcsolatára vezethető vissza. Neve azt jelenti krokodil. A fáraó erejének és hatalmának szimbóluma volt. A Görög-római időkig nem társítottak hozzá sem feleséget, sem gyermeket, ekkor azonban Kom-Ombóban és Philén is istenhármasság fejeként tisztelték, hitvesének Hathort tartották, gyermeküknek pedig Honszut. Most következzen egy gyönyörű tőr a 13. dinasztia idejéről. Abüdoszban került elő és rézből készült, nyelét travertin (egyiptomi alabástrom) és fa berakások díszítik.

Ezzel elérkeztünk az Újbirodalom időszakába. Elsőként csodáljátok meg az amarnai hercegnőket ábrázoló falfestmény töredéket, talán ez a múzeum legmeghatározóbb darabja és természetesen az egyik kiemelt tárgya is. A falfestmény ezen töredéke egy olyan jelenet alsó része, amely Ekhnatont és Nefertitit ábrázolja a lányaikkal együtt pihenve. Közülük kettő leányzó az előtér padlópárnáin ül. Nefertiti ruhájának vörös szalagja látszik mögöttük. A festmény stílusa és tárgya közvetlenül ellentétben áll a hagyományos egyiptomi ábrázolási szokásokkal, és kiválóan illusztrálja az időszak forradalmi jellegét. Más emlékek is láthatóak itt Amarnából. Egy kis mészkődarabon Ekhnaton, Nefertit és Meritaton alakja látható, amint Atonnak hódolnak. Szintén Amarnából került elő az agyagedények csoportja, ezek között pedig különösen érdekes, hogy a jobb oldalon fent látható töredékes edényen Bész isten feje figyelhető meg. Ne feledjük, hogy abban a korszakban járunk, amikor Ekhnaton Aton tiszteletén kívül minden más isten kultuszát betiltotta Egyiptomban.

A következő felvételen egy II. Ramszesz korabeli sztélé szerepel, amely egykor Koptoszban állt. A mészkőből faragott sztélét Penré állíttatta, aki koptoszi templomban zajló munkák felügyelője volt. A király Ízisz bárkája előtt mutat be füstölő áldozatot. A múzeum kiemelt darabjai közé tartozik Mereszamon lélegzetelállítóan szép múmiakartonázsa is, melyben még benne van a hölgy múmiája. Thébában került elő és körülbelül i. e. 830 - 715. közötti időszakból származik. Mereszamon (Amon szeretettje) Amon énekesnője volt, ami azt jelenti, hogy Amon istennek zenélt és énekelt. A zene fontos szerepet töltött be az egyiptomi vallásban, mellyel kiengesztelték, megbékítették az isteneket. Kartonázskoporsója arról árulkodik, hogy jómódú volt. Mereszamont múmiaként - ez az ókori egyiptomiak elképzelése szerint ez egy isteni megjelenési forma - látjuk a koporsón megfestve, a fején keselyűfejéket visel. Uzeht-gallérja alatt a négy Hórusz-fiú szerepel, majd a Napistent szimbolizáló sólyom terjeszti ki védelmezően szárnyait a hölgy fölé. Alatta az Abüdosz-fétist, Ozirisz szimbólumát látjuk, amelynek oszlopán feliratsáv fut. Ez egy Oziriszhoz szóló áldozati formula. Az Abüdosz-fétist istennők és a behdeti sólyom alakjai védelmezik. A lábrészen megjelenik a sakál alakú Upuaut szentélyen ülve. Az ember, ha szerencsés és jól keres, akkor eljuthat Szudánba, ahol szintén találhatóak fáraókori emlékek, de ez keveseknek adatik meg. Azonban aki ellátogat Oxfordba, az láthat itt egy szentélyt, amelyet a kushita fáraó Taharka (25. dinasztia) állíttatott Kawában az ottani templomkomplexumon belül, a Napata birodalom területén. A furcsa bemélyedés ami mögöttem van a templom egy oszlopának a helye.

A következő darabot a Ptolemaiosz-korból választottam. Min koptoszi templomából származik ez a mészkőrelief, amelyen I. Ptolemaiosz-Szótér jubileumi ünnepségét látjuk. Az utolsó egyiptomi emlék pedig stílszerűen a Római-korból való. Egy fiatal hölgy múmiája az, melyet Hawarrában találtak meg. Eredeti helyén figyelhetitek meg rajta a Fajjum-portrét. Nagy rajongója vagyok a pre-raphaelita festőknek, legalábbis ebből a stílusból több festő több műve is tetszik. Ebben a múzeumban van egy nekik szentelt terem, pár csodálatos műalkotással. Felmentünk ide és nézzétek mit találtam! William Holman Hunt egy olajfestményét, melynek címe körülbelül annyit tesz “Utánizzás Egyiptomban”.

Az egyiptomi gyűjtemény megtekintése körülbelül 2 órát vesz igénybe. Oxford azonban olyan város, ahol érdemes pár órás sétát tenni a történelmi egyetemi épületek és ódon templomok között. Nagyon vártam, hogy ellátogassak ide és nem is csalódtam, a legemlékezetesebb nap volt számomra az út során. Célszerű egy pub látogatással zárni az itt eltöltött napot, ugyanis nem csak a helyi söröket kóstolhatjátok meg ezekben, hanem finomat lehet enni is. Az utolsó három kép közül az elsőn a pre-raphaelita teremből szemezgettem kicsit, a következő kettőn pedig körülnézünk Oxfordban. Ezeket látva talán megértitek miért is szerettem meg ezt a város annyira.

Készítette: Maatkara

Közzétéve: 2019.10.28.

Utoljára szerkesztve: 2021.01.06.