Protodinasztikus kor

Az egységes egyiptomi birodalom létrejöttét közvetlenül megelőző időszak. Egyes szakirodalmakban megegyezik a Nagada III periódussal, másokban annak csak egy része. Ez a hieroglif írás kialakulásának kezdete.

Az időszakhoz kapcsolódó legfontosabb kulturális változások jól tükröződnek a tárgyi leletek ábrázolásain. A nagyméretű, ünnepi paletták és buzogányfejek jelenetei arról tanúskodnak, hogy egyes személyek kezében jelentős hatalom összpontosult. Ezeket az egyéneket olyan jelvényekkel és szimbólumokkal együtt látjuk, amelyek később, a fáraókorban a királysággal állnak kapcsolatban. A jeleneteket magas relieffel vésik a palettákra és a buzogányfejekre, ennek a technikának ezek a legkorábbi példái. A palettákon, és a kis elefántcsont táblácskákon vagy címkéken[1] megjelennek az első hieroglif jelek és feliratok. A fáraókor isteneinek szimbólumai megfigyelhetők ezeken a tárgyakon, bár meg kell jegyeznem, hogy már a Nagada II korszak agyagedényein is láthatóak ilyenek. A korszak legnagyobb települése Hierakónpolisz, ez volt az egyik nagy politikai központ, de jelentős volt Nagada és Thinisz[2] is. Napjainkban már tudjuk, hogy a Protodinasztikus kor felső-egyiptomi királyainak temetkezési helye Abüdosz volt, ez a térség fontosságáról tanúskodik.

Korábban, elsősorban a Narmer paletta alapján úgy gondolták, hogy az ország egyesítése katonai úton történt egy délről észak felé haladó hódítással. Ma azonban már úgy vélik, hogy a politikai egység valószínűleg inkább az egységes anyagi kultúra elterjedése és sorozatos hadjáratok révén alakult ki. Az egyiptomi hagyomány szerint Alsó-Egyiptom önálló királyság volt az ország egyesítése előtti időkben, fővárosának Butót (Per-Uadzset) tekintették. A palermói kövön hét dinasztikus kor előtti alsó-egyiptomi királynév maradt meg: Szeka, Nesemiu, Tiu, Tjes, Niheben, Anedzs, Meh. E királyok valószínűleg a felső-egyiptomi 0. dinasztiával egy időben uralkodtak. A lista eredetileg jóval hosszabb lehetett, ám a kő töredezettsége miatt csak ezek a nevek ismerhetőek fel. A felső-egyiptomi 0. dinasztia királyainak, vezetőinek nevei közül sajnos csak néhány ismert, mint például Iri-Hór, Ká (Zehen), Skorpió[3] és Narmer.

A Predinasztikus kornál említettem, hogy melyik kultúrának melyik a jellegzetes agyagedénytípusa, a Protodinasztikus korban ez a henger alakú edény.

A korszakot képviselő tárgy nem a Narmer paletta lesz, egyrészt mert sajnos arról nincsen saját fotóm, bár volt szerencsém látni a kairói múzeumban, másrészt azért, mert szerettem volna egy talán kevésbé ismert darabot megmutatni. Ezt gyakran bika palettának nevezik, és a Louvre-ban őrzik.

Egy kicsit szeretnék beszélni magáról a tárgytípusról. A Predinasztikus kor Nílus-völgyben élő emberei kőből készült kozmetikai palettákat használtak a szemfesték porrá őrléséhez. Ezek szépen faragott kőlapok voltak, általában stilizált állatot formáztak – például hal, madár – vagy rombusz, esetleg olykor állatfejekben végződő pajzs alakúak voltak. A rézércből előállított zöld szemfestéknek valamiért fontos szerepe volt, talán úgy gondolták mágikus ereje van. A paletták egy része sírmelléklet volt, melyet az elhunyt fejének közelében helyeztek el, másik részüket templomokban, szentélyekben helyezték el. A nagyobb méretű és jelenetekkel ellátott darabok valószínűleg vagy egy isten, vagy a király számára készültek. Feltehetőleg csak ünnepek alkalmával használták, de elképzelhető, hogy kizárólag azért készítették őket, hogy emléket állítsanak egy fontos eseménynek.

A fotókon látható paletta töredék megközelítőleg 27 cm magas, nyilvántartási száma E 11255. Mindkét oldalán megjelenik az ellenséget eltaposó bika alakja. Az állat megjelenése hasonlít a Narmer palettán látható bikáéhoz. A bika az erő szimbóluma, valószínűleg egy királyt vagy vezetőt testesít meg. A paletta töredék talán egy hódításnak állít emléket. Az egyik oldalon standardok kötelet ragadnak meg, ezek végén valószínűleg egy vagy több fogoly lenne. A hatalmi jelvények nem egyeznek meg a Narmert kísérőkkel. Itt a sakál alakú Upuautot örökítették meg kétszer, az egyik az északi, a másik a déli, majd egy íbisz, valószínűleg Thot következik, majd egy sólyom, talán Hórusz és végül Min szimbóluma. A másik oldalon a bika alatt erődített városok jelennek meg, az egyikben egy oroszlán és egy nu-edény látható, ezekről azt feltételezik, hogy egy település hieroglif nevét adják. A másik város neve nagyon töredékes.

The Art of Ancient Egypt – A Recource for Educators (The Metropolitan Museum of Art)

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Osiris Kiadó, Budapest, 2005)

[1] Italos korsók címkéi voltak ezek.

[2] Feltételezések szerint a felső-egyiptomi Girga és Birba környékén feküdt, Abüdosztól északra mintegy 16 km-re, a Nílus nyugati partján. Régészetileg azonban még nem sikerült pontosan lokalizálni. Az ókorban Tjeninek hívták.

[3] Ilyen nevű uralkodó valószínűleg több is volt.