Görög-római kor (i. e. 332- i.sz. 395)

 

Egyiptomban a III. Átmeneti kortól telepednek le görögök a Delta nyugati részében. Az i. e. 7. századtól az egyiptomi uralkodók idején virágzott a kereskedelem a mediterrán térséggel, ennek eredményeként jelentős görög népesség élt a két tengerparti városban, Kanópuszban és Hérakleionban. Szaisz közelében létrejött a görög kereskedelmi központ Naukratisz.

Időszámításunk előtt 343-ban Egyiptomot ismét elfoglalták a perzsák. Időszámításunk előtt 332-ben a makedón Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot és megalapítja a Delta északnyugati partján Alexandriát. Halála után rövid ideig félkegyelmű testvére uralkodik, ezt a korszakot nevezzük Makedón dinasztiának. Ezt követően Nagy Sándor egyik tábornoka, Ptolemaiosz ragadja magához a hatalmat Egyiptomban és hosszú időn át leszármazottai uralkodnak. Az utolsó Ptolemaiosz uralkodót, VII. Kleopátrát és szövetségesét, Antoniust legyőzi Augustus Caesar i. e. 30-ban az actiumi csatában, ennek következtében Egyiptom Róma uralma alá került.

 

Makedón dinasztia

(i. e. 332-305)

i.e. 332-ben Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot.

 

Ptolemaiosz kor

(i. e. 305-30)

 

Ptolemaiosz tábornok és az ő leszármazottai uralkodnak. Ebben a korban épül többek között két a mai napig fennmaradt, kiemelkedő szerepet betöltő templom, Edfuban és Denderában. Az ország fővárosa, a kereskedelem és a görög kultúra központja, Alexandria volt.

Római kor

(i. e. 30 – i. sz. 395)

VII. Kleopátrát és szövetségesét, Antoniust legyőzi Augustus Caesar i. e. 30-ban az actiumi csatában. Egyiptom Róma uralma alá került, az ország fővárosa továbbra is Alexandria maradt. Augustus templomot építtet Dendurban és Kalabshában. A római császárok uralma alatt a templomokat tovább bővítik. A művészetet a görög-római és az egyiptomi elemek keveredése jellemzi. Az utolsó datálható hieroglif felirat 394-ből származik Philae szigetéről, Ízisz templomából. I. sz. 200 körül a kereszténység kezdett teret hódítani, melyet I. Theodosius császár 380-ban a Római Birodalom kizárólagos államvallásává tett.

 

A korszakot egy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében lévő ezüst tetradrachma képviseli, bár nem Egyiptomból származik, de azért választottam, mert az érmén a szakálltalan Héraklész Nagy Sándor arcvonásait viseli anemeai oroszlán bőrével a fején. Az érmét Babilonban verték i. e. 325 és 323 között. Ez volt Nagy Sándor birodalmának központja és itt érte a halál.

 

Nagy Sándor ezüst tetradrachmája Babilonból.

Nagy Sándor uralkodása (i. e. 336 - 323)

 

Készítette:

Közzétéve: 2017.09.15.

Utoljára szerkesztve: 2025.01.01.