Weret-hekau

A szó jelentése Nagy Varázserejű és az i. e. 3. évezredtől a Római korig (i.e. 2375 – i.sz. 395) előfordul. Használták a Vörös, a Fehér és a Kettős korona, valamint kobra és keselyű amulettek megnevezésére, emellett több egyiptomi istennő mellékneve is volt, ugyanakkor egy önálló istennőt is jelölt.

A Nagy Varázserejű jelző azokhoz az istennőkhöz társítható, akiknek valamelyik aspektusában a varázserejük fontos szerepet játszik. A Piramisszövegek idejétől kezdve elsősorban a Napszemet megtestesítő istennők mellékneve, mint például Szakhmet, Tefnut, Basztet, Hathor, Uadzset, Pakhet, Neith, stb. Az Újbirodalomban és a Későkorban azonban a leggyakrabban Íziszé[1]. Ezen istennők a király isteni anyjának szerepét is betöltik, gyakran jelennek meg, amint a királyi gyermeket szoptatják. Nagyon gyakran azonosították is őket egymással.

Önálló istennőként Weret-hekau az Újbirodalomban jelenik meg. A napszem és a királyi koronákban rejlő erő megtestesítője, a Napisten védelmezője, illetve a király isteni anyja és védelmezője. Szorosan kapcsolódik a király koronázásához, ezért megtalálható az ezt megörökítő ábrázolásokon. Ebben az összefüggésben láthatjuk, amint Amon elé vezeti a királyt, vagy ankh-jelet tart az orra elé, esetleg áldozatokat fogad tőle. Az egyiptológusok koronázásként értelmezik azt a jelenetet, amikor az uralkodó Ré-Harakhty előtt térdel, az istennő pedig a király háta mögött áll és kezét a feje fölé teszi.

Változatos formában ábrázolták, mindazon istennők alakját felveheti, amelyekkel azonosították. Megjelenhet oroszlánfejű nőként, kígyófejű nőként, illetve kígyó formájában, emberfejű kígyóként és nőalakként is, mint például egy III. Szeszósztrisz (12. dinasztia) piramis-templomából származó relieftöredéken.

Tutankhamon több sírmellékletén említik és a "Palota úrnőjének" nevezik, mely a leggyakoribb jelzője. Egy a sírban talált kis aranyszentélyben nyakéken függő, az istennőt ábrázoló amulettet találtak. Weret-hekau emberfejű kígyóként jelenik meg, amint a fáraót szoptatja. Ismert egy fából készült szobra, melynek mozgathatók a karjai. Bruyére szerint egy varázslóé lehetett, és elképzelhető, hogy arra szolgált, hogy a karok mozgatásával orákulumot adjon. Őt ábrázolja egy kis felajánlási szobor is, melyet egy asszony készíttetett. Pinch szerint elképzelhető, hogy az istennőt örökítik meg azok a kígyó alakú botok, amelyeket a varázslók használtak.

Az istennő királysággal való szoros kapcsolatát tükrözi Horemheb fáraó és felesége, Mutnedzsmet szoboregyüttese is, mely jelenleg a Torinói Múzeumban látható. A szobor felirata arról számol be, hogy Horemheb koronázásán a karnaki templomban Weret-hekau átölelte az uralkodót, majd ureuszként jelent meg a homlokán. Egy másik szöveg szintén a homlokkígyóval való azonosságát tükrözi, ebben az istennő így szól: „Odatekergőzöm fel a szemöldökeid közé. Leheletem tűz az ellenségeid ellen.”[2]

Mellékletként helyeztek el a sírokban olyan mágikus hajítóbot-modelleket, melyeket kígyók és udzsat-szemek díszítenek, alkalmanként Weret-hekau neve is megtalálható rajtuk. A Koporsószövegek szerint ezek a hajítóbotok az elhunyt démonok és gonosz lelkek elleni védelmét szolgálták. A tömegesen szerte-szétszálló madarakat ugyanis az egyiptomiak a káosz erőivel, démonokkal és gonosz lelkekkel azonosították.

Neve olykor megjelenik az általában vízilóagyarból készített varázsbotokon is, melyeket állapotos asszonyok és szoptatós anyák, illetve gyermekes anyák védelmére használtak.

Ismertek olyan Hórusz-sztélék, amelyen az egy vagy két krokodilon taposó gyermek Hórusz köré különböző istenek és istennők alakját vésték fel, melyek a gyógyítással és a varázslással állnak kapcsolatban, hogy erősítsék ennek a mágikus tárgynak az erejét. A Hórusz-sztéléket főként kígyómarás és skorpiócsípés gyógyítására használták. Az istennők között olykor Weret-hekau is szerepel.

Eddig 11 olyan leletet ismerünk, amelyen Weret-hekauhoz szóló áldozati formula szerepel. A legkorábbi Hór gránit szobra, mely Denderából került elő és a 18. dinasztia idejére datálható. Ilyen még például egy homokkőből készült töredékes ajtófélfa Anibából, a 19. dinasztia idejéről[3], de Bay áldozati kápolnájának ajtófélfáján is szerepel, mely III. Ramszesz uralkodási idejére datálható és Bubasztiszból került elő. A legkésőbbi pedig a 26. dinasztia korából származik és egy fekete bazaltból készült Íziszt ábrázoló szobron olvasható, melyet Szakkarában találtak.

A görög-római korban Werethekau részt vesz a gyászrituáléban, ennek képi ábrázolása a philaei templom Ozirisz-kápolnájában látható.

1. Ezen a címen a III. Szeszósztrisz templomából származó relieftöredéket nézheted meg:

2. Tutankhamon sírjából került elő ez a nyakék, mely Weret-hekau istennőt ábrázolja, amint a királyt szoptatja.:

3. A karnaki templom hüposztil csarnokából származik az alábbi jelenet, amelyen I. Széthi mutat be neki áldozatot.:

4. Szintén a hüposztil csarnokban láthatjuk, amint II. Ramszesz rituális futást végez az istennő előtt.:

5. Carl Richard Lepsius rajza a Karnaki templom déli harmadik pülönjáról, amelyen az istennő az élet jelét tartja II. Tothmesz fáraó felé:

Richard H. Wilkinson, The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, (The American University in Cairo Press, 2003)

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)

Ahmed M. Mekawy Ouda - Who Or What Is Werethekau ‘Great of Magic’? A Problematic Inscription (UC 16639)

[1] Például az Amduat 7. órájában kapja meg ezt a jelzőt, amikor varázserejével segít legyőzni az Apophisz kígyót.

[2] Németből fordítva: LÄ Band VI. 1222

[3] A töredékes felirat az istennőt a Palota úrnőjének, az Ég úrnőjének, Minden ország úrnőjének nevezi.

[4] Nem mindig áll mögötte determinatívum, illetve a kobra helyett olykor a kosáron ülő kobra is előfordul.

Hieroglif	Átírás (MDC-ben)	Ejtsd	Jelentés
[4]	wr.t HkAw	veret-hekau	Weret-hekau/Nagy Varázserejű
	nb.t aH	nebet ah	Palota úrnője
	Hnwt tAw nbw	henut tau nebu	Minden ország úrnője


Hatsepszut Pakhet számára épittetett egy sziklába vájt templomot Szpeosz-Artemidoszban. Igen erősen megrongálódtak a jelenetek, de itt is láthatjuk Weret-hekaut az Amon-Ré előtt térdelő uralkodó mögött állva.	Az előzőhöz hasonló jelenetben I. Széthi Ré-Harakhty előtt térdel, Weret-hekau a király mögött áll. A szöveg szerint uralkodási éveket és jubileumokat ad az uralkodónak. Karnak, hüposztil csarnok	Az istennő Nefertari-Merenmut templomában, Abu-Szimbelben.

Weret-hekau Atum mögött, III. Ramszesz medinet habui templomában.	Az istennő Amon-Ré mögött, III. Ramszesz medinet habui templomában.