Unut, vagy Unnut
A 15. felső-egyiptomi nomosz eredeti istensége a valószínűleg nyúl alakú Unut volt, melyre egyik jelzője, az „Unu (Hermopolisz[1]) úrnője” utal, valamint az, hogy a nomoszjelvényen az egész fáraókorban szent állata, a sivatagi nyúl szerepel.
Nevének jelentése bizonytalan. Assmann szerint azt jelenti: gyors. Többféle írásmódja ismert, egy Középbirodalom korabeli írásforma a következő:
Mint a nomoszt megtestesítő istennő, megjelenik Menkauré fáraó egyik szoborcsoportján, amelyet betettem ajánlott linkként. A szobor Hathorral és Unuttal együtt ábrázolja a fáraót. A kerület istennője Hathor jobb oldalán látható, a fején viseli a nomoszjelvényt, míg Menkauré Hathor bal oldalán áll. A szobor sötétszürke, kemény homokkőből készült, a fáraó völgytemplomában találták meg. A felirat szerint a szobor biztosítja, hogy a Nyúl nomoszban előállított javak a király számára halotti áldozataként bemutatásra kerülnek, ez garancia arra, hogy az uralkodó a túlvilági életben örökké ellátott lesz. Megörökíthették még Hathor-koronás istennőként, nyúlfejű múmiaként, nyúlfejű nőalakként, illetve mint oroszlánfejű nő, a fején napkoronggal és ureusszal. A kezében tarthat késeket.
Az istennőt hamar háttérbe szorította Thot, ezt követően csak ritkán említik. Viszonylag korán oroszlánalakot kapott, de eredeti formája sem merült feledésbe. Bonnet említi, hogy Denderában található egy ábrázolása, ahol oroszlánfejű, de nyúlfülekkel rendelkező nőként örökítették meg, meg kell jegyeznem azonban, hogy az egyiptológiai lexikon szerint nyúlfejű nőről van szó. Az oroszlánalaknak köszönhetően az ureusz-kígyóval is azonosították. Neve kígyó determinatívummal a végén már a Középbirodalom idején, a Koporsószövegekben, mint a halott homlokdísze szerepel. Az ureusz-kígyót tehát nevezhették Unutnak. Nekhbet mint koronaistennő viselheti a „felső-egyiptomi Unut, Unu úrnője” jelzőt, ezzel párhuzamosan Uadzsetet nevezhetik alsó-egyiptomi Unutnak. Az alsó-egyiptomi Unutról Budge azt írja, hogy Hermopolisz Parvához kapcsolódik, vagyis az északon található Hermopoliszhoz. Ebben a városban Thotot Uprehui néven tisztelték hitvesével Nehmet-auaival együtt. Az oroszlánalakú Menhittel is azonosítják, egy felirat szerint Menhit Unutként van a király koronáján található szarvak között.
A 15. felső-egyiptomi nomosszal való kapcsolatáról már szó volt, de meg kell említenem, hogy egy Középbirodalom korabeli geográfiai listában Montuval és Szobekkel együtt a 4. felső-egyiptomi nomosz istennőjeként szerepel.
Elsősorban a kígyóalakhoz köthető ureusz és koronaistennő mivolta – így védelmező funkciója – a hangsúlyos. A szövegek szerint Unut a Napisten homlokára van erősítve, illetve elfoglalta helyét a Napisten homlokán.
Túlvilági szerepe szerint felerősíti az elhunyt fejét, az elhunyt hangja pedig Unut hangja.
Azt tartják róla, hogy segít a szülésnél.
Unnutnak hívják a 9. nappali és a 9. éjszakai óra istennőjét is, maga az wnwt szó egyébként órát is jelent. A semu évszak II. hónapjának 26. napjának domináns istennője.
Templomairól szöveges forrásokból tudunk, ezek szerint a 4. dinasztia idején élt Dzsedefhór herceg (Kheopsz fia) Unut templomában, egy ládában találta meg a Halottak könyve 137. fejezetét, illetve szentéllyel rendelkezett Hut-nebeszben (Hwt-nbs).
Plutarkhosz szerint az egyiptomiak a nyulat gyorsasága és kifinomult érzékszervei miatt tisztelték, ugyanakkor az állat alakját alvilági istenek is felvehették. Meg kell említeni még egy fizikai tulajdonságát, ez pedig a szapora természete, ami miatt termékenységi szimbólumként is tekinthettek rá. Sivatagi állatként nagy valószínűséggel összefüggésbe hozták az újjászületéssel is, de az is előfordulhat, hogy ebben a szómágiának volt szerepe, mivel a nyúl hieroglifa olvasata wnn, mely létezőt jelent. A sivatagi nyulat formázó amulettek már az Óbirodalom végétől előfordulnak, ekkor karneolból és elefántcsontból készítették őket. Az Újbirodalomban csak szórványosan fordulnak elő. A Későkorban, azon belül a Szaiszi korban különösen népszerűek voltak, ekkor kizárólag zöld színű fajanszból állították elő őket. Nagyon ritkán a talapzat alsó felét dekorálták, így pecsétként is funkcionálhattak. A nyúl amulett viselésének több oka is lehetett. Akik életükben viselték talán az istennő iránt érzett tisztelet jeleként hordták, de elképzelhető, hogy az állat valamelyik előbb említett tulajdonságával szerették volna felruházni magukat. Az újjászületéssel való kapcsolata miatt a nyúl amulett a túlvilágon is hasznosnak bizonyult. A 18. dinasztia elejéről ismert egy áttört, aranyból készült amulett karkötő, amelyen egyéb szimbólumok között arany és ezüst nyulacskák futnak körbe.
Unut férfi megfelelője Unenu, akit néha Ozirisz vagy Ré formájaként említenek.
Kép
|
|
|
Dioritból elkészitett Unutot ábároló szobor az i.e. 4. századból. Oroszlánfejű nőként jelenik meg, fejékként napkorongot és ureuszt visel, jobb kezében ankh jelet tart. A fotót a Louvreban készitettem. |
Készítette: Maatkara és Nehebkau
Ajánlott link:
Menkauré egyik triádja, amelyen Hathor istennővel és a Nyúl nomoszt megtestesítő istennővel együtt örökítették meg az uralkodót.
Felhasznált irodalom:
Hans Bonnet: Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte (Walter de Gruyter . Berlin . New York 2000), 841-842. oldal
Richard H. Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt (Thames & Hudson Ltd, London, 2003)
Christian Leitz – Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen II. kötet 390-391. oldal
Carol Andrews - Amulets of Ancient Egypt (University of Texas Press, 1998)
Wolfgang Heck & Eberhard Otto: Lexikon der Ägyptologie (Otto Harrassowitz, Wiesbaden, 1986), Band VI. 859-860
E. A. Wallis Budge: The gods of the Egyptians I. 426-427. oldal, II. 327, 371. oldal
A „Museum of Fine Arts Boston” weboldala.
|
|
|
|
|
