Rattaui

 

Ra.t, a Napisten női megfelelője már a Piramisszövegekben megjelenik, aki Unisz piramisának felirataiban a Kis Héliopoliszi Kilencség egyik tagja. A későbbi időkben Rattauinak[1], vagyis a Két Ország Napjának nevezték, de bizonytalan, hogy mikortól használják ezt a névformát. Jelzői az Ég úrnője, az Istenek úrnője, de nevezik Héliopolisz úrnőjének is. Tényleges szerepét, funkcióját a rendelkezésre álló források alapján nem igazán lehet megállapítani, az viszont elmondható, hogy a legkülönbözőbb mitológiai kapcsolatokban bukkan fel.

Hatsepszut Vörös kápolnáján azonosítják először Tjenenettel, és ebben a formában a karnaki enneád tagja. Ez a társítás különösen jellemző a Késő- és a Görög-római korra. Mindkét istennőt gyakran azonosítják továbbá Iunettel, aki az ókori Iuny[2] város megszemélyesítője. Mivel Ré leányának és hitvesének is tartották, gyakran azonosult Hathorral, aki végül háttérbe szorította ebben a minőségében.

A 25. dinasztia idejétől ábrázolták, amint a Hórparéként[3] megjelenő királyt szoptatja, és még a Ptolemaiosz-kor végén is számos helyen – mint például Todban – ezen isten anyjaként tartották számon. Egy 22. dinasztia korabeli sztélén Rat-Itemut néven szerepel, ez az alak Réhez és Atumhoz egyaránt párhuzam.

Különböző istengyermekek születését felügyeli, akiket a napfelkeltével azonosítanak, ezért rendszeresen megjelenik a későkori templomok mammiszijaiban.

Taharka idejétől már biztosan Montu hitvese Hermonthiszban. Harpokratészről azt mondják, hogy anyja Rattaui, aki egy hermonthiszi templomban hozta őt a világra, s az istennőt úgy tűnik, itt Reretként, vízilóalakban is tisztelték.

Medamudban pedig a 26. dinasztia idejétől Montu hitvese, a fiuk Harpokratész[4]. De más istenekhez is társították, mint például Amon-Ré, vagy Honszu. Karnakban a nagy hüposztil csarnok nyugati falán lévő egyik jelenetben például II. Ramszesz füstölő és libációs áldozatot mutat be Amon-Rének és Rattauinak.

 

Ritkán ábrázolták, de amikor igen, akkor ikonográfiája Hathorhoz hasonló. Karnakban III. Ptolemaiosz kapuján, ahol az uralkodó menat nyakláncot ajánl fel az istennőnek és Haprokratésznek, a teljesen ember alakú istennő bokáig érő, testhezálló ruhát visel, egyik kezében papiruszjogart, a másikban ankh jelet tart. Nyakát uzeht gallér díszíti, fején pedig keselyű fejéket, valamint egy ureuszos kalathos felett Hathor jellegzetes tehénszarvakból és napkorongból álló koronáját viseli. Koronája olykor két hosszú tollal is kiegészülhet. Tjenenet-Rattauiként pedig oroszlánfejű nőként is ábrázolták, aki a fején napkorongot és ureuszt visel.

 

Ünnepét az aratás évszak 4. hónapjában tartották.

Az istennő saját papsága és kultikus tisztelete eddig csak szórványosan volt kimutatható. Hatgenerációnyi prófétája ismert a középső deltavidékről a 25. és 26. dinasztia korából. Itt Ptah mellett jelenik meg, és Werethekauval azonosították.

Medamudban máig állnak egy görög-római kori templom maradványai, melyet Montunak, hitvesének, Rattauinak és gyermeküknek, Harpokratésznek, valamint Montu bikájának szenteltek.

Még Hadrianus és Antoninus Pius alatt is virágzott egy thébai temploma a Kr. u. 2. században. Az istennőt itt Rattaui néven tisztelték, aki egy „istenatyával” és uab-pappal rendelkezett.

 

Ajánlott link:

Egy ajtófélfa a karnaki nagy Amon templomból, melyen az istennő az élet jelét nyújtja II. Ramszesz felé:

http://semiticmuseum.tumblr.com/post/25997416799/in-this-detail-of-a-doorjamb-from-the-great-temple

 

 

 

Tjenenet

 

Tjenenet[5] a születés istennője és istenanya. Neve legkorábban 12. dinasztia korabeli kőtömbökön fordul elő, de tisztelete feltehetőleg korábbi időkre nyúlik vissza.

Iunittal együtt Montu sólyomisten társának tartották Armantban (Hermonthisz) és a környező thébai régióban (Medamud, Tod). Az Újbirodalomban, a Ramesszida-korban jelentősége kissé erősödött, ezután azonban háttérbe szorult. Olykor Raettel azonosították, ugyanakkor fennmaradt olyan ábrázolásuk is, ahol ketten együtt jelennek meg.

 

Az Újbirodalom idején gyakran teljes emberalakban jelenik meg, fején általában a tehénméh hieroglifával és fejpánttal, mivel a király születésénél annak végtelen perspektíváját biztosítja. II. Mentuhotep koronázási jelentében, Todban a keselyű fejéket viseli. Ezen kívül napkorongot viselő oroszlánfejű nőként is megörökítették, valamint kígyó alakban.

 

Számos istennővel azonosították, többek között Hathorral,  Szopdettel, Szakhmettel, Muttal, Uadzsettel, Nekhbettel, Iunittal és Rattauival. Armantban a Görög-római kori mammiszi egyik jelenetében Iunittal együtt, a fején Mut koronájával jelenik meg.

 

Amon hatalmának növekedésével az istennő eljutott Edfuba, Esznába, Karnakba és Denderába is. Az egyiptomi naptárban a semu évszak harmadik hónapjának 29. napja tartozik hozzá.

 

Tjenenet és Montu egy ciklikus esemény ellentétes pólusai, különösen a nap- és a holdfelkeltének, illetőleg a király koronázásának, melyre egyfajta újjászületésként tekintettek. Tagja egy 14 tagú istencsoportnak, amely a holdszem feltöltéséért felel. A holdnaptárban a 14. holdhónap megtestesítője, ezért fontos szerepet tölt be Opet szép ünnepében is.

 

Tjenenet Szopdettel összefüggésben Ozirisz újjászületésével és az Újévi ünnepségekkel áll kapcsolatban: „Az ő Szopdet nevében magasztos a Duatban Ozirisz előtt.”

 

Ajánlott linkek:

1. Tjenenetet ábrázoló relief, az istennő fején a Meszkhenetre is jellemző tehénméh hieroglifa látható.:

http://pantheonegyptien.free.fr/tjenenet_111.htm

 

2. Egy aprócska rajzon találtam meg ezt az ábrázolását, ami Karnakban a Honszu templomban található. A fáraóként megjelenő Herihór, aki Amon főpapja volt, mutat be áldozatot Montunak és hitvesének Tjenenetnek. Az istennő itt keselyűfejéket és Hathor-koronát visel.

http://ib205.tripod.com/herihor/herihor-3.gif

 

3. Merneptah Gebel el-Szilszilén található kápolnájának egyik jelenetében az uralkodó Szobek, Tjenenet – fején a tehénméhet formázó hieroglifa – Rattaui, aki Hathor ikonográfiájával jelenik meg, és Hathor előtt hódol.:

http://alain.guilleux.free.fr/djebel-silsileh/IMG_4209.JPG

 

 

Képek:

Montu és társa Thenenet-Rattaui istennő III. Ramszesz medinet habui templomának egyik oszlopán.

Rattaui egy a Görög-római korra datálható mészkőszobra Todból.

Az előző szobor másik szögből. A fotó a Louvreban készült.

 

 

Felhasznált irodalom:

Erik Hornung – Az egy és a sok – Az óegyiptomi istenvilág (Typotex Kiadó, Budapest 2009)

Gay Robins – The Art of Ancient Egypt (Harvard Univerity Press, 1997)

E. A. Wallis Budge – The Gods of the Egyptians or Studies in Egyptian Mythology (Methuen & Co., 1904)

http://www.aegyptologie.com/forum/cgi-bin/YaBB/YaBB.pl?action=lexikond&id=030707142315&uid=050417140743

http://www.touregypt.net/featurestories/medamud.htm

Richard H. Wilkinson – The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt (The American University in Cairo Press, 2003)

http://de.wikipedia.org/wiki/Tjenenet


 

[1]  - rat-tAwy

[2] A Thébától délre található modern Armant, melyet a Görög-római korban Hermonthisznak neveztek.

[3] Ré Hórusza, vagy a Nap Hórusza, Rattaui és Montu fia, a király védelmezője.

[4] Egyes egyiptológiai források Hórparét nevezik meg Montu és Rattaui medamudi gyermekének.

[5]  - Tnn.t