Nehmet-auai[1] (Nehmet-auit, Nehmet-auait)

Az istennő eredete bizonytalan. Széthe úgy értelmezi a nevét, mint „Aki visszaszerzi az elraboltat”. Ez esetben elképzelhető, hogy a név az Ozirisz-mítoszra utal[2]. Ezzel szemben Gardiner szerint a név jelentése „Aki megmenti a kiraboltakat”, így Nehmet-auai Maathoz hasonlóan a törvényt és igazságot megtestesítő istennő.

Általában emberalakban ábrázolták. A fején viselheti a Hathor-koronát, vagy egy szisztrum felső részét, illetve olykor Szesat istennő fejékét is. Gyakran szoptatja a kisded Hóruszt. A Későkorból ismert olyan ábrázolása is, hogy egy talapzaton térdel és két feje van. Ugyanekkortól Hathor-szisztrumként is megörökítették. A Thottal való szoros kapcsolata miatt néha íbiszfejű nőként is ábrázolták. Az istennő és az igazság kapcsolatát mutatja az az ábrázolása, ahol jobb tenyerében egy papirusz jogart tart, a balban pedig egy apró Maat istennő figurát.

Férje lehet Thot és Nehebkau is. Hermopoliszban hármasságot alkot férjével, Thottal – aki megjelenhet kígyóalakú Nehebkauként is – és gyermekükkel Sepszivel.

Az istennőt legkorábban egy Hatsepszut korabeli feliratban említik, Szpeosz Artemidoszban. Ebben a királynő kifejezi különleges kapcsolatát az istennővel és Nehebetkainak, vagyis a „Méltóságok adományozójának” nevezi. Az istennő így szólt: „Az övé (Hatsepszuté) az ég és a föld.”[3] A „Méltóságok adományozója” jelző az istennőt Nehebkauval kapcsolja össze.

Több szövegben nevezik Ré leányának, és ugyancsak több forrás kapcsolja őt a 15. alsó-egyiptomi nomoszhoz. A Görög-római korban a peret évszak II. hónapjának 18. napját kapcsolták hozzá.

Gyakoribb jelzői azokhoz a helyekhez kötik, ahol kultuszban részesült, ilyen például a „Per-Khemenu úrnője”, mely azt tükrözi, hogy tisztelték Hermopolisz központi templomában. A „Bahut úrnője” melléknév a 15. alsó-egyiptomi nomoszhoz kapcsolja. Az „Aki Denderában tartózkodik” és a „Dendera úrnője” jelzők, pedig Hathor kultuszközpontjával hozzák összefüggésbe. Ebben a városban a „Denderai nekropolisz uralkodójának” is nevezik.

Gyakran azonosították Hathorral, amit hasonló ikonográfiájuk is mutat, és az, hogy több Hathorral azonos jelzője van. Philén a fején szisztrumot viselő istennőként jelenik meg, és Ré szemének nevezik. Ugyanakkor Karnakban, Amon templomában a Thotot kísérő Hathor jelzője a „Nehmet-auai, az ég úrnője”.

Egyes egyiptológusok ezért úgy vélik, hogy az istennő valójában Hathor egyik alakja, akiben a törvény és igazság aspektus fejeződik ki.

Azonosították még Thot hitveseként Szesattal, a későkori szövegekben pedig Mehet-werettel is.

A hermopoliszi Petozirisz, Thot főpapja (kb. i. e. 4-3. évszázad) életrajzi feliratában megemlékezik arról, hogy építtetett, vagy újjáépíttetett egy templomot Nehmet-auai számára. A szövegben két istennőre történik utalás, amely egyes tudósok szerint Nehmet-auai és Unut közös kultuszára utal. Lefebvre (1921) pedig úgy értelmezi a szöveget, hogy Petozirisz egy templomot emelt Nehmet-auai istennőnek, aki Unuttal azonos, és egyet pedig Nehmet-auainak, aki Hathorral azonos: „A déli szikomor úrnője (Nbt-nht-rsyt), aki olyan, mint Nehmet-auai, a király anyja (mwt-nsw).”

I. Nektanebo, a 30. dinasztia első uralkodója Hermopoliszban állítatott egy sztélét[4], mely az egyetlen egyiptomi forrás arra vonatkozóan, hogyan szerezte meg a trónt az ifjú II. Nepheritésztől.

A szöveg szerint a tábornokként szolgáló Nektanebo egy katonai expedíciót vezetett Hermopoliszba, ahol lázadás tört ki, melyet végül sikerült levernie. Ezután megszerezte a hermopoliszi hivatalnokok támogatását, valamint Nehmet-auai istennő is a kegyeibe fogadta. Az istennőt a király anyjának és Ré szemének nevezi a szöveg. Nehmet-auai bejelenti Nektanebonak, hogy Felső- és Alsó-Egyiptom királya lesz sok éven át, mint az ország jóságos uralkodója. A helyi támogatás segítségével Nektanebo megszerezte a trónt, és később templomot építtetett az istennő tiszteletére a városban.

Jelentős templom épült az istennő számára Hermopoliszban Domitianus (81-96) császár uralkodása alatt is, de elképzelhető, hogy ez a korábbi építmények felújítását jelenti.

Néhányan úgy gondolják, hogy Plutarkhosz Nehmet-auaira utal Ízisz és Ozirisz című művében, amikor ezt írja „Hermopolisz múzsái közt az első”, akit „Ízisznek és Igazságnak is neveznek”.  Szintén az istennő és az igazság fogalmának kapcsolatát hangsúlyozza nevének egy szokatlan írásformája a Domitianus által emelt templomban. Itt a nevében az m betűt Maat tollával írták.

Ismertek amulettjei, melyek állva vagy ülve ábrázolják, utóbbi esetben az ölében kisded ül. Fején mindkét esetben szisztrum alakú fejéket visel.

Ajánlott linkek:

Az istennő 13 cm magas, a 26. dinasztiára datálható fajansz szobrocskája egy régiségkereskedés honlapján:

http://www.royalathena.com/PAGES/EgyptianCatalog/Faience/GPY101.html

Ez a felvétel pedig Théba nyugati partján készült, a Ptolemaiosz-kori Thot templomban. Itt férje társaságában láthatjuk az istennőt:

http://www.flickr.com/photos/11413503@N03/5394170368/in/photostream/

Kép:

Készítette: Maatkara 

Felhasznált irodalom:

Christian Leitz – Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen (OLA 129) Band VIII, 2003 (297-298. o.)

E.A. Wallis Budge: The Gods of the Egyptians or Studies in Egyptian Mithology (Chicago, The Open Court Publishing Company, 1904)

Patrick Boylan M. A. – Thot, the Hermes of Egypt (Oxford University Press, 1922)

David Klotz – Two Overlooked Oracles (JEA vol. 96., 2010)