Meretszeger

 

A Királyok Völgye szívében fekvő piramis-formájú hegycsúcs istennője, de hatalma az egész thébai nekropoliszra kiterjedt,. Nevének jelentése, aki szereti a csendet. Találó elnevezés ez egy olyan elhagyatott és sivár vidék istennőjének, ahol azokat a mesterembereket leszámítva, akik az itteni sírokat készítették és őrizték, alig fordult meg más. Feltételezett lakhelye után néha a „Nyugat csúcsának” (Dhnt-imntt) is nevezték.

Szerepe ugyanolyan fontos volt az élők birodalmában, mint a túlvilágon. A nyugati parton dolgozó munkások oltalmat, segítséget reméltek tőle mindennapjaikban, a túlvilágon pedig az elhunyt védelmezője volt.

Úgy gondolták, hogy vaksággal, vagy mérges csípéssel sújtja a bűnösöket, ugyanakkor tőle reméltek gyógyulást azok, akik megbánták rossz cselekedetüket. Számos sztélé jegyzi fel azoknak a bűneiket megbánó munkásoknak a felgyógyulását, akik elnyerték az istennő bocsánatát.

A munkások falujában kígyófigurák is előkerültek, közülük többet konyhai korom fedett, azt sugallva, hogy a konyha, a háztartás oltalmazóját látták az istennőben. A nem mérges kígyókat jótékonynak tartották a háztartás számára, mert megették a rágcsálókat.

Az egyszerű emberek megpróbálták elnyerni kegyét védelmet reméltek tőle az őt megszemélyesítő mérges kígyóktól és skorpióktól.

Azonosították a Felső-Egyiptomot szimbolizáló kobrával és olyan istennőkkel, mint Ízisz-weret, Hathor, az abüdoszi Weret-Hekau, a memphiszi Szakhmet, és más kígyóalakú istennők. Deir el-Medinában leginkább Renenutet-tel azonosították.

Általános jelzői közé tartozik az „Ég úrnője”, a „Két Ország úrnője” és a „Minden isten úrnője”. Nyugattal kapcsolatos jelzői például a „Nyugat úrnője” (Hnwt-imntt), a „Nyugat nagy hegycsúcsa” (Dhnt-wrt-nt-imntt), aki „Elrejti a túlvilág urait” (SHApt-nbw-dwAt) és a „Fénylő csúcs” (Dhnt-sbAqt). További címei lehetnek a „Nagyerejű”, az „Aki olyan, mint a kellemes szél”, az „Étel úrnője”, és a „Nagy és nemes hölgy”.

A Smw évszak II. hónapjának meghatározó istennője.

Ré szeme (jrt-ra) és ureusz kígyója (Hryt-tp).

 

Habár Meretszegert a Thébai királyi nekropolisz csúcsával azonosították, maga a hegy ritkán lép be az istennő ikonográfiájába. Változatos formákban ábrázolták. Megjelenhetett emberalakban, fején kisebb napkoronggal kiegészített kettős tollkoronával, Hathor-koronával, illetve a kettő kombinációjával. Előfordult, hogy a Nyugat-hieroglifáját viselte fejékként. Kezében az újbirodalmi ábrázolásokon általában lótuszvirágot, ankhot, menitet, a görög-római korban uasz-jogart tart.

A kígyó és a skorpió azon teremtmények közé tartozik, amik benépesítették ezt a távoli sivatagi térséget, ezért megfelelő szimbólumoknak tűntek az istennő megtestesülései számára. Megjelenhetett kígyóalakban, ágaskodó kobraként, néha kettős tollkoronával vagy Hathor-koronával. Kígyófejű nőként viselhetett kis napkoronggal és kettős tollal kombinált tehénszarvas koronát, Hathor-koronát. Jogarként kezében tarthatta az év hieroglifát. Szép ábrázolása található III. Ramszesz szarkofágjának fedelén, mely jelenleg a cambridge-i Fitzwilliam múzeum tulajdona.

Szárnyas kobraként viselhette a vörös-koronát vagy az atef-koronát. Az újbirodalom idején megjelenítették emberfejű kobraként, kígyófejű szfinxként, a görög-római korban oroszlánfejű kobraként.

Megsebzett kígyóként ismert emberfejű, kígyófejű, és keselyű fejű ábrázolása.

Alkalmanként nőfejű skorpióként is ábrázolták.

Az újbirodalom idején megjelenhetett, mint a „hegyből kilépő tehén”, fején kettős tollkoronával és napkoronggal.

 

Meretszeger kultusza az Újbirodalomtól bizonyítható, amikor igen népszerű volt a Nyugati parton dolgozó munkások körében.

Nagyjából félúton a munkások faluja és a Királynők Völgye között áll egy kisebb sziklába vájt szentély számos kápolnával, melyeket Ptahnak és Meretszegernek szenteltek. Habár király sztélék és feliratok is találhatók itt, a helyet főként Deir el-Medina lakói használták a település patrónusának tartott istennő tiszteletére.

Kultuszának emlékeként rengeteg sztélé került elő innen, melyeket eredetileg az istennő sziklába vájt szentélyeiben állították fel, melyek bejárata észak felé, a Nyugat Csúcsa felé néz. A sztélék közül néhány, mely az istennő bocsánatáért esedezik, a legmegrendítőbb egyiptomi vallásos szövegek közé tartozik.

Kultuszának hanyatlása megközelítőleg arra az időre tehető, amikor a 21. dinasztia alatt a királyi temetkezési hely elkerül a thébai Nyugati Partról.

 

Ajánlott link:

III. Ramszesz gránitszarkofág-fedele látható az alábbi címre kattintva:

http://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/opac/search/cataloguedetail.html?&priref=49037&_function_=xslt&_limit_=10#1

 

Az istennő VI. Ramszesz sírjában (KV 9):

http://4.bp.blogspot.com/-l1DMpYkRZdo/UJZerX54AGI/AAAAAAAAANU/NzUZ49JEmL4/s1600/KV9+Meretseger+uraeus+snake+goddess.jpg

 

 

Képek

A Ptahnak és Meretszegernek szentelt sziklakápolnák a Deir el-Medinától a Királynék Völgye felé vezető út mentén.

Tigryss felvétele

Az egyik szentélyben III. Ramszeszt szoptatva ábrázolták az istennőt.

B. felvétele

 

A 19. dinasztia idejére datálható Meretszegernek ez a kb. 60 centi magas, fából készült szobra, mely a British Múzeumban látható. Emberfejű kígyóként ábrázolja az istennőt egy talapzaton, melybe Meretszegerhez és Amon-Réhez szóló imák vannak vésve. A szobrot Nefer-abu állítatta, aki Deir el-Medinában élt. A szobor elejét vöröses-barna festékkel festették be. A feje tetején egy lyuk van, mely feltehetőleg korona beillesztésére szolgált. A szemet és a szemöldököt faragták és feketére festették. A kígyó testen látható számos csíkot kék festékkel töltötték ki, melynek nyomai megmaradtak.[1]

Ezen a Mészkő osztrakonon Pennub hódol az emberfejű kígyóként ábrázolt Meretszeger előtt, 19. dinasztia. Hossza 28 centiméter, szélessége 15,3 cm, Deir el-Medinából került elő.

19-20. dinasztia korabeli festett mészkő-osztrakon. Khnummose hódol a kígyóalakban megjelenített Meretszeger előtt. Az istennő koronája ureusz-kígyós mödiuszt[2] formáz. Magassága 16,5 cm, szélessége 20,2 cm.

Amonnakht, az Igazság helyének írnoka hódol az istennő előtt ezen a mészkő sztélén, mely a 20. dinasztiára datálható. Egyik alaknak sincs szeme, mely talán összefügg a hieroglif felirat tartalmával. E szerint az istennő miatt látott Amonnakht sötétséget nappal, mely elképzelhető, hogy vakságot jelent. Kéri az istennő könyörületét. Amonnakht, Ipuy fia II. Ramszesz uralkodásának 16. évében foglalta el a hivatalát, és utolsó bizonyítéka VI. Ramszesz alatt volt. Magassága 20 cm, szélessége 14,3 cm, vastagsága 4 cm.

 

 

Felhasznált irodalom:

Ashraf Iskander Sader – Popular Religion in Egypt during the New Kingdom (1988 Gerstenberg Verlag, Hildesheim)

Redford, Donald B. (ed.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. Oxford, 2001, Oxford University Press

Hermann Kees: Der Götterglaube im alten Aegypten (J.C. Hinrichs Verlag, Lepizig, 1941)

Wilkinson, Richard H.: The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, Cairo. 2003, Thames & Hudson

Leitz, Christian (ed.): Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen I–VIII, OLA 110–116 and 129. Leuven, 2002-2003, Peeters

Hart,George: The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses. London, 2005, Routledge


 

[1] M.L. Bierbrier (editor) Hieroglyphic text from egyptian stelae etc. Part 12 (British Museum Press, 1993)

[2] Gabonamérő edény, a termékenység szimbóluma.