Dedun

 

 

Núbiából származó istenség. Egyiptomban az Óbirodalomtól ismert, amikor úgy utaltak rá a túlvilági szövegek, mint a felső-egyiptomi ifjú (Hwn-Smaw), aki Núbiából jött (pr-m-tA-sty). Úgy vélték, hogy Dedun illata (sTi) a halotton van.

Nevének többféle írásmódja maradt fenn, például: , , , stb.

A Piramisszövegek[1] a „Núbia élén álló” (xnty-tA-sty) Dedunnal azonosítják a királyt. A királysággal való kapcsolatára utal az a szerepe is, hogy a királyi születéseknél tömjént éget.

Már kultuszának korai szakaszában nem csak Núbiával, hanem az onnan származó luxuscikkekkel is azonosították, különösen a tömjénnel. Úgy vélték róla, hogy ő látja el tömjénnel az isteneket.

A Szaiszi korban Gebel Barkal és Kus (ntr kS) istenének is nevezték.

A Görög-római korban kapcsolatban állt a 10. felső-egyiptomi nomosszal, neve ekkor Onurisz jelzője is lehetett. Domináns istene a Axt III. hónap, 3 napjának és a Smw III. hónap 17 napjának, mint Ddwn-sA-nTr-pt.

 

Férfialakban ábrázolt isten. Semmilyen különleges ismertetőjegye sincs. Megjelenhet trónon ülve, vagy állva a nyny[2] gesztusában. Az Újbirodalomban foglyokat vezető férfiként is ábrázolták, illetve amint egy mérleg mögött áll, amin a Puntból érkezett adót mérik le. A Kusita időszakban viselhette Tatjenen koronáját.[3] Kalabsha templomában oroszlánfejjel jelenítették meg. Mikor Amonnal és Khnummal azonosult, kos formájában is megjelenhetett. A Görög-római korban sólyomfejjel is megjelenhetett, olykor kettős koronában, valamint sólyomfejű, ágaskodó kobraként, amelynek a nyakpajzsán négy szem található.

 

Kultusza főleg Núbiára korlátozódott. Számos ott épült fáraókori templomban tisztelték, például a III. Thotmesz által építtetett el-lessyia-i templomban, mely jelenleg a Torinói Múzeumban látható. Uronarti[4] szigetén szintén III. Thotmesz szentelt Dedun és III. Szeszósztrisz tiszteletére egy templomot. A Ptolemaiosz kor végén Kalabsha szigetén gránitszentélyt emeltek a tiszteletére, melyet Asszuántól délre állítottak fel újra az 1960-as években.

 

Ajánlott linkek:

1. Dedun átöleli III. Thotmesz fáraót, Szemna.

http://oi.uchicago.edu/gallery/pa_egypt_bees_semna_west/index.php/II4E5_72dpi.png?action=big&size=original

A felvétel az 1905-1907-es Breasted Expedíció során készült.

 

Felhasznált irodalom:

Richard H. Wilkinson, The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, (The American University in Cairo Press, 2003)

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)

Christian Leitz: Orientalia Lovaniensia Analecta - Lexikon der Aegyptischer Götter und Götterbezeichnungen


 

[1] Például a 994-es és a 1476-os mondás.

[2] Köszöntés gesztusa.

[3] Kosszarvas korona két tollal, a közepén napkoronggal, gyakran két kobrával is kiegészül.

[4] Szemna.