Bat[1]

 

A 7. felső-egyiptomi nomosz[2] emblémája, a tehénfüles és -szarvas női arc. Ez az egyik leggyakoribb motívum az ókori Egyiptom művészetében és építészetében. Bat istennőt ábrázolja, akiről ennek ellenére, nagyon keveset tudunk. Neve a bA (ejtsd: bá) – lélek szó női alakja. Henry George Fischer szerint elképzelhető, hogy eredetileg Mezopotámiából származik, ugyanis egy hasonló bronzból készült ábrázolást talált Sir Leonard Wooley egy uri királyi sírban. De ezen felül még előfordul néhány mezopotiámiai példa, – mint egy alabástrom váza, melyen szerepel az istennő ábrázolása – de korban egyik sem előzi meg a legkorábbi egyiptomi bizonyítékokat.

 

A Bat-fétist már az egyiptomi történelem korai időszakában összekapcsolták Hathorral, aki egy ősi krokodilistent kiszorítva a szomszédos 6. felső-egyiptomi nomosz domináns istennőjévé vált és a 4. dinasztia végére denderai kultusza az egyik legbefolyásosabb lett Felső-Egyiptomban. Az Újbirodalom idejére Batot teljesen elhomályosította hatalmas szomszédja, Hathor, ekkor már városának úrnőjeként is ő szerepel. I. Szeszósztrisz karnaki szentélyén, mely a Középbirodalom idejéről származik (11. dinasztia) a 7. felső-egyiptomi nomosz helyi isteneként azonban még Batot nevezik meg.

 

Egy sztélén, mely jelenleg a londoni Univerity College múzeumában van, látható egy asszony, aki az istennő templomi személyzetéhez tartozott. A Heszu állíttatta sztélének mind a pontos datálása, mind a lelőhelye bizonytalan, de keletkezését az Óbirodalom végére teszik. Heszu felesége a sztélé jobb alsó sarkában van, haja rövid, ruhája testhez álló és bokájáig ér, egyik kezével lótuszvirágot emel az orrához. A következő felirat tartozik hozzá: „Az ő hitvese, szeretettje, Bat háremének felügyelője Nefer-Bat”.[3] Az asszony theophor neve azt jelenti: Szép/Tökéletes Bat.

Az istennő nevét ismerjük a Piramisszövegek 1096b mondásából, mely a legjobb állapotban Merenré piramisában maradt fenn. Így szól: „Merenré Bat, az ő (az istennő) két arcával.”[4] Az uralkodót tehát azonosítják az Battal. De valószínűleg nem ez nevének legkorábbi előfordulása. Hierakónpoliszból előkerült egy diorit váza az 1. dinasztia idejéről. A száj peremének lapos felső oldalába vésett relief a tehénfüles és -szarvas emberi arc és az a madár hieroglifa kíséri, melynek a hangértéke bA. A tehénfüles, befelé forduló tehénszarvakkal kiegészülő női arccal a szintén Hierakónpliszból származó és a 0. dinasztiára datálható Narmer-palettán is találkozhatunk, bár itt nem nevezik meg az istennőt és csillagok sem díszítik a fejét. Egyrészt a sztélé tetején látható, elhelyezkedése égi jellegre utal, másrészt a király övén is megjelenik frízként.

Általában nőként ábrázolták, aki a fején viseli a nomoszjelvényt. De a Görög-római korban megörökítették fején Kettős koronával is.

 

A Görög-római korban a király egyik isteni anyjaként tekintettek rá és Hathor mellett olykor Ízisszel és Muttal is azonosították, emellett a peret évszak II. hónap 13. napjának uralkodó istennője volt.

 

Az Óbirodalomból ismert a HqA-bAt papi cím, illetve kultuszának bizonyítéka a már fentebb említett Bat háremének felügyelője cím is. Az Ízisz-csomóval kombinált Bat-fétis egy hivatali rang, a Palota felügyelője (xrp-aH) jelképe volt az Óbirodalomban. A Hm-bAt papi rang a Szaiszi korból és a Görög-római korból bizonyított, s ugyancsak e korból ismert a Hm-nTr bAt papi titulus.

 

 

Ajánlott linkek:

1. Narmer paletta:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/be/Narmer_Palette.jpg

 

2. Menkauré (4. dinasztia) fáraó Hathor istennő és a nomoszt megszemélyesítő Bat között: http://www.maatkara.extra.hu/01istenek/Hathor/Menkaura_JLCA_wikimedia.jpg

 

3. Reliftöredék II. Pepi kartusával. A töredék alján a Bat-fétis és a dzsed-oszlop alkot frízt.:

https://fbcdn-sphotos-a-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpa1/t1.0-9/10505488_760317207344603_8848475920557031904_n.jpg

 

 

Készítette: Maatkara

 

 

Felhasztnált irodalom:

Henry Georg Fischer: The Cult and Nome of the Goddess Bat (Journal of the American Research Center in Egypt Vol. 1. pp. 7-18. 1962)

Leitz – LÄG Band II 735

LÄ Band I 630-632

 

 


 

[1]   vagy  - bAt

[2] A 7. felső egyiptomi nomosz fővárosának eredeti neve BAt vagy BAtj, de a 12. dinasztia végétől általában „Kheperkaré (I. Szeszósztrisz) székhelye hatalmas” névvel illeték ebből később az Újbirodalom idején, elképzelhető, hogy téves értelmezésből eredően „A szisztrum székhelye” (Hwt-sxm) lett. A város modern neve ennek még rövidebb változata: Hu.

[3] Angolból fordítva: Henry Georg Fischer: The Cult and Nome of the Goddess Bat 8. oldal

[4] Angolból fordítva: Henry Georg Fischer: The Cult and Nome of the Goddess Bat 11. oldal