Andzseti

 

A legősibb egyiptomi istenek egyike, kultusza valószínűleg a Predinasztikus korig is visszanyúlik, mégis nagyon keveset tudunk róla.

 

Nem sok ábrázolása maradt fenn, ezek többsége olyan hieroglifa, mely a neve mögött determinatívumként[1] áll. A Piramisszövegekben általában egy férfi áll a neve mögött , aki kezében az uralkodói jelvényeket, a heka jogart és légycsapót tartja. A heka jogar az ő estében azonban hosszú nyelű, mint a pásztorbot. Fején két tollat visel[2], ezek strucctollak, amely például Maat és Su attribútuma. Fejpántjáról hátul hosszú szalag lóg le. Jellemzően azon a hieroglifán (N24) áll, mely a nomosz determinatívuma[3]. Erre később még visszatérek. Ugyanakkor alkalmanként standardon álló sólyom követi a nevét, mely az istenre jellemző kettős tollat viseli. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat Andzseti egyik megjelenési formája, elképzelhető, hogy egyszerűen azt erősíti meg, hogy a szó egy isten neve, mivel a Piramisszövegekben több más isten, sőt néhány istennő neve mögött is megjelenik a standardon álló sólyom.

 

Nevének írásmódja a Piramisszövegekben változatos: anD.t, anDtj[4]. Olykor nem áll mögötte determinatívum. A Koporsószövegekből kiderül, hogy a szó teljes fonetikus értéke anD.ty volt. Ez valójában egy melléknév, azt jelenti, hogy az isten Andzsetből való. Az Andzset helynév több Ptolemaiosz kori szövegből ismert és írásmódja arra utal, hogy valamilyen vizes területről, vízfolyamról van szó, például tóról, folyóról vagy csatornáról. Mivel maga az anD szó keveset, vagy kis számút jelent, Willockx úgy véli, hogy ez a vizes közeggel kombinálva azt is jelenthette, hogy ez a vízi út évente csak néhány napig volt vízzel telítve, vagy éppen ellenkezőleg, csak néhány napig volt száraz. A DZA[5] szerint egy Deltában található vízfolyamról van szó. „A Ptolemaiosz kori denderai templomban az anD.t vízfolyamot három Alsó-Egyiptomi nomosszal összefüggésben említi: a másodikkal (Letopolisz), a kilencedikkel (Buzirisz) és a tizenötödikkel (Hermopolisz). Ezek nagyjából egy egyenes vonalban fekszenek délről észak felé a Delta közepén, elképzelhető, hogy egy Nílus-ág haladt keresztül rajtuk.” – írja Willockx.

Unisz piramisában a 220-as mondásban az isten nevét a következőképpen írták:

 A név mögött álló determinatívum ez alkalommal egy csatorna, mely arra utal, hogy az isten és a vízfolyam kapcsolata igen szoros.

Az N24-es hieroglifa, melyet fentebb említettem ugyanakkor arra utal, hogy az isten egy nomoszhoz is köthető, valójában a későbbi nomoszlistákon a 9. alsó-egyiptomi nomosz írásmódja az N24-es hiroglifa felett standardon álló Andzseti[6]. Mivel a harmadik dinasztia idején egy hivatalnok Andzseti nomosz kormányzójának nevezi magát, az isten legkésőbb ekkorra már a nevét viselő nomosz istenévé vált. Ez Andzseti legkorábbi ábrázolása, itt már kezében tartja a jogart és a légycsapót.

A Koporsószövegben az Andzseti nomoszt többször említik, elsősorban Ozirisszel összefüggésben, magát az istent azonban csak egyszer a CT V 385-ös mondásban, ahol Ozirisszel azonosítják.

 

Természetéről nagyon keveset tudunk, azon kívül, hogy igen erősen területhez köthető isten. A Piramisszövegek 220-as mondásában a keleti nomoszok vezetője, vele párhuzamban Anubisz áll, aki a nyugatiak élén áll. A 614-es mondásban Ozirisz egyik neveként szerepel: „Hórusz életre keltett téged, a te Andzseti nevedben.” A 1833-as mondásban a meghalt, de Nut által újjászületett királyt azonosítják Anubisszal, Ozirisszel és Andzsetivel, akit ismét a keleti nomoszok vezetőjének neveznek.

A Koporsószövegekben, ahogy már említettem Ozirisszel azonosítják.

Andzsetit „Nomoszainak élén álló”-nak, illetve a „Keleti nomoszok elöljárójának” nevezik. A történelmi időkben ezek a nomoszkormányzók címei. Két attribútumát, a jogart és a légycsapót, az uralkodó ősi szimbólumainak tartják. Mindig férfiként ábrázolták. Egyes egyiptológusok ezért úgy írják le, mint megistenült helyi predinasztikus kori vezetőt. Így tesz például Otto Eberhart is az LÄ-ben (I, 269-270).

Willockx ezzel nem ért egyet, inkább azon a véleményen van, hogy Andzseti valamikor a Predinasztikus vagy Archaikus korban egy kelet deltabeli politikai hatalom főistene lehetett. Szerinte úgy tekintettek rá, mint az isteni hatalomra, mely a régió sikeréért felelős.

Ozirisz, akit többször neveznek az Andzseti nomosz urának hamarosan háttérbe szorítja. A 9. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa a történelmi időkben Buszirisz (Dzsedu) volt. Ozirisz leggyakoribb jelzője a Dzsedu ura. Andzsetit sosem nevezik Dzsedu urának, vagy dzseduinak. Ugyanakkor az azonosításnak köszönhetően Andzseti is kaphat Oziriszra jellemző jelzőket, mint például a Nyugati sivatag élén álló, vagy az Örökkévalóság királya. Az Újbirodalomtól kezdve az Ozirisz-Andzseti formával is találkozhatunk. Például I. Széthi halotti templomában. Képmásain inkább Andzseti jellemzőit viseli magán, bár a fejdísze nem két tollra, hanem két spirálra emlékeztet. Elképzelhető, hogy az Újbirodalomban már nem tudták, hogy ezek eredetileg tollak.

 

Mindkettőjüket általában emberalakban és uralkodóként ábrázolták és attribútumuk a heka jogar és a csépharadó. Az Ozirisz-korona magába foglalja a két strucctollat, mely Andzseti szimbóluma. De míg Ozirisz általában múmialepelben jelenik meg, addig Andzseti sosem. Ozirisz egyértelműen túlvilági isten, Andzseti természetét homály fedi. Nem ismert olyan ábrázolása, amelyen valamit cselekszik.

Kettejük között a legerősebb kapcsolódási pont az, hogy azonos nomoszból származnak.

Valószínűleg Andzseti és Szokarisz Ozirisszel való azonosításnak köszönhető, hogy a 22. dinasztia idején, III. Sesonk taniszi sírjában a memphiszi nekropolisz istene Andzseti ikonográfiájával jelenik meg.

 

Összefoglalva elmondható, hogy mindössze annyit tudunk Andzsetiről, hogy egy bizonyos területhez köthető, és hogy a 9. alsó-egyiptomi nomoszból származik, ahol egy vízfolyam istene volt.

Willockx szerint azok közösségek, amelyek a Delta közepén emellett a vízfolyam mellett éltek nem szenvedtek hiányt semmiben, a vegetáció buja és változatos volt, ahogy a térség állatvilága is. Ennek a földi paradicsomnak a középpontjában az életet adó vízfolyam állt, minden élelem és ital forrása, amely szállítási útvonalként biztosította a többi közösséggel való kapcsolattartást, egy boldog és virágzó közösséget teremtve. Az emberek isteni hatalmat láttak ebben a vízfolyásban, mely önálló istenné fejlődött, akinek elsődleges szerepe talán a folyó megszemélyesítése lehetett, de elképzelhető, hogy termékenységistenként tekintettek rá, vagy mint a vadak és a vadászat, esetleg mint a vegetáció istenére. Talán egy kicsit mindegyik igaz. Egy ponton a vízfolyam melletti közösségek egységes politikai rendszert alkottak, territoriális ambíciókkal. Amikor ezek az ambíciók kézzelfoghatóvá váltak, az emberek hálája természetesen afelé az isteni hatalom felé fordult, akinek minden jó szerencséjüket köszönhették. Valószínűleg ekkor vált Andzseti a régió legfontosabb istenévé. Elképzelhető, hogy ő volt a nomosz fővárosának, Dzsedunak az eredeti istene, de lehet, hogy városa egy szomszédos település volt. Sőt még az sem kizárt, hogy átugrotta a városi isten funkciót és rögtön nomoszisten lett.

Nem sokkal később általunk ismeretlen okokból önálló fejlődése megállt, Ozirisz pedig háttérbe szorította, teljesen azonban nem tűnt el, alakja a nomosz nevében a későbbi korokban is fennmaradt.

 

 

Képek:

 

Ozirisz-Andzseti I. Széthi abüdoszi templomában.

Szokarisz Andzseti alakjában III. Sesonk sírjában, Tanisz.

 

 

 

 

Készítette: Maatkara

 

 

Felhasznált irodalom:

Sjef Willockx – Magic and Religion in Ancient Egypt Part II: 81 gods „An ennead of enneads” – Second Preview: Amentet, Andjety & Anubis (http://egyptology.nl)

Bonnet – Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte (Gruyter, Walter de GmbH, 2000)

Richard H. Wilkinson – The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt (The American University in Cairo Press, 2003) George Hart – The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Godesses, 2. Edition, (Routledge Taylor and Francis Group, 2005)


 

[1] Ezek olyan a szavak végén álló magyarázó jelek, amelyek az értelmezés megkönnyítését szolgálják, arra a fogalomkörre utalnak, amelybe a szó tartozik, külön nem olvassuk őket.

[2]

[3]

[4]   - anDtj

[5] Das Digitalisierte Zettelarchiv.

[6]