Amonet[1]
Amon női párja. Nevének jelentése elrejtett.
Először a Piramisszövegek 446-os mondása említi őket együtt, ahol védelmező szerepük van. Talán ez lehet az oka, hogy Amonet bekerült a királyi rítusok ideológiájába mint védelmező, gondviselő istenség. Az istennő ebben a szerepben jelenik meg az Akh-menuban is, III. Thothmesz fesztiválcsarnokában, Karnakban. A Ptolemaiosz-korban a király trónra emelését ábrázoló jelent részeként, amelyet Karnakban a belső szentély falára véstek fel, úgy ábrázolták, hogy a gyermek III. Philippos Arrhidaiost (kb. Kr.e. 356-317) a melléből táplálja.
Megfoghatóvá csak az Újbirodalomtól válik, Karnakban (Ipt swt) mint „Amonet, aki Karnakban van”, később mint „Amonet, aki Karnak élén áll” (Hrj-tp). Itt saját papsággal is rendelkezik. Amon és Amonet a Szaiszi kortól a teremtés előtti nemlétet jelképező 4 istenpár egyike, a Hermupoliszi Nyolcság tagja lett, mint ilyen, ősisten. Ebben az aspektusában Neithtel azonosították és a napisten, Ré anyjának tartják, így Amon-Ré anyja is lehet. Lényegének rokonsága vezet Muttal, Hathorral és Ízisszel történő azonosításához.
Az Újbirodalomtól egyik jelzője az aAt-wrt – a nagyon nagy.
A Későkorban a Napisten kíséretébe tartozik.
Az Újbirodalomtól túlvilági szerepe is van. Amon-Ré megtisztítja a halottat, Amonet védelmezi. A Nyugat istennője Imentet elrejti az elhunytat az ő Amonet nevében.
Amonetet általában Alsó-Egyiptom Vörös koronáját viselő nőként ábrázolják, a kezében papirusz-jogarral. Néha évjogart és anx-Dd-wAs-kosárkát (az élet, a tartósság és a hatalom hieroglif jelei egy kosárban) tart, fején pedig viselheti a Hathor-koronát is. Az istennő leghíresebb és legimpozánsabb ábrázolása az a kolosszális szobor, amelyet Karnakban, az Amon templomban, Tutankhamon uralkodása idején állítottak fel.
Az Újbirodalomban megjelenhet trónon ülő köpenyes istennőként is, akinek csak ankh jelet tartó kezei lógnak ki a ruha alól.
A későbbi korokban igen változatos formában ábrázolták. A Szaiszi korban megjelenhet a Napbárka előtt tisztelgő páviánként és ekkortól jelenik meg kígyófejű nőként is. A Görög-római korban keselyű alakú ábrázolása is előfordul.
Ismert kosfejű, Atef koronát viselő ábrázolása is.
Amon hitvese szerepében Thébában már a Középbirodalom korában, legalább I. Szeszósztrisz (12. dinasztia) óta elhomályosította Mut. Mindemellett papsággal rendelkezett Karnakban és szerepe volt a király trónra lépésével és Szed ünnepével kapcsolatos rituálékban. Habár a thébai régión túl nem örvendett széles tiszteletnek mint fontos helyi istennő fennmaradt az egyiptomi történelem későbbi dinasztiáiban is.
Készítette: Maatkara
Ajánlott link:
Amonet sajnos erősen megrongálódott szobra a Karnak templomban. Az istennő Vörös koronát, uzeht gallért, hosszú testhezálló ruhát visel, bal karját karperec, jobb lábát pedig ankh és uasz jelekből álló bokaperec ékesíti.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/dd/AmonetKarnakLuxor03.JPG
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/92/Amonet_StatuaPart.Piedi_Luxor.jpg
Az istennő és a fáraónő Hatsepszut Vörös Kápolnáján.
http://farm8.staticflickr.com/7146/6507691311_d8104cc051_z.jpg
Képek:
|
|
|
|
|
Mut, Amon és Amonet, Karnak. |
Amon és Amonet, Karnak, hüposztil csarnok. A templom alapítási jelenetek egyike. Az istennőre vonatkozó szöveg: "Amonet, aki Ipet-szut belsejében van, az Ég úrnője, a Két Ország úrnője." |
Ez a kép is a karnaki templomkörzetben készült. III. Thotmesz templomának egyik jelenetén a fáraó Amon és Amonet között látható. |
Felhasznált irodalom:
The complete gods and goddesses of Ancient Egypt / Richard Wilkinson . – London : Thames & Hudson Ltd., 2003.
Helck/Otto, LÄ Band I, Sp. 183, Wiesbaden 1975
Orientalia Lovaniensia analecta 110 – Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen Band I - Christian Leitz (UITGEVERIJ PEETERS (2002) Band I, 357
- Jmnt
