Sed
Sed, a „Megmentő” oltalmazó istenség, akit főleg az Újbirodalom idején tiszteltek, habár már korábban megjelent. Úgy gondolták hatalma van a sivatagi és vízi vadállatok, valamint a fegyverek felett. Védelmet reméltek tőle a veszélyes állatokkal, a harci sérülésekkel, a betegségekkel és az ártó varázslatokkal szemben. Sed-Ré és Hórusz-Sed formában is megjelenik, alakja később beleolvad Hóruszéba.
Gyermekként, vagy ifjúként ábrázolták, fején gyermekhajfürttel. Általában egy vagy két krokodil hátán áll. Gyakran ábrázolják meztelenül vagy rövid kötényben, uszeh-gallérral, homlokát díszítheti gazellafej. Kezében jellemzően íjat, nyilakat és lándzsát, emellett olyan veszélyes állatokat tart, mint az oroszlán, a skorpió, a kígyók és a gazella.
Gyakran jelenik meg más védelmező istenek társaságában, mint Hórusz, Ízisz vagy Onurisz. Taniszból került elő egy fatáblácska, melyen teremtőjeként Ptah szerepel.
Kultuszhelyeként kizárólag Deir el-Medinát említik, ahonnan tiszteletének számos emléke került elő. A város lakói jó egészséget és kellemes, örömteli életet remélve fordultak hozzá. Önálló temploma nem volt. Ábrázolásai gyakoriak védelmező sztéléken, pektorálokon és medálokon. Két neki dedikált sztélé került elő Amarnából.
A Ramesszida korban jelentek meg azok az őt ábrázoló, mindössze néhány centiméter nagyságú, felül átlyukasztott miniatűr sztélék, melyeket amulettként viseltek. Két ilyen amulett-töredék került elő Deir el-Medinából. Mindkettő másik oldalán koronás sólyom látható, akit a feliratok Sed-Hauronnak neveznek.
|
|
|
Pektorál a 18-19. dinasztia idejéről. Roemer and Pelizaeus Museum, Hildesheim. |
|
|
Felhasznált irodalom:
Wilkinson, Richard H.: The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, Cairo. 2003, Thames & Hudson
W. Helck/ E. Otto/ W. Westendorf, Lexikon der Ägyptologie (Wiesbaden 1975 - 1989.) Band 5, 547-549
Ashraf Iskander Sadek – Popular Religion in Egypt during the New Kingdom (Gerstenberg Verlag, Hildesheim 1987)